Napi Hírek, 1928. szeptember/2

1928-09-26 [0187]

G § G e n f, szeptember 26, /Magyar Távirati Iroda./ A mai ülés megnyitása után a napirend előtt Loudon holland delegátus nyilatkozott a kisebbségi kérdéssel kapcsolatban, A titkárság- és a tanács működéséről szóló jelentés tárgyalása során - mondotta - Beelaerts hollandi delegátus néhány megjegyzést tett a kisebbségek védelméről anélkül azonban, hogy javaslatot terjesztett volna elő ebben a kérdésben. Felszólalásában annak a reményének adott kifejezést, hogy más delegációk is ki fogják fejteni álláspontjukat ebben az ügyben. Köszönetemet kell kifejeznem - folytatta Loudon - ama kollégáimnak, akik szivesek voltak eleget tenni 1 ennek a felhívásnak. A holland delegáció örömmel állapította meg, hogy a felszólalók valamennyien elismerik a kérdéses probléma nagy horderejét, noha nézeteik eltértek a keresendő megoldások tekintetében. Mellőzve azt a kérdést, vájjon kivámatos volna-e az érvényben lévő rendszer reviziója, annak a véleményemnek adok kifejezést, hogy mái is nagygépest tennénk előre, ha ezt a mai rendszert hatályosabbá tennők. Nevezetesen a mai rendszer keretében mó-.ositani lehetne az eljárást; például rendszeresíteni lehetne azt, hogy a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó hármas- '*-• bizottság a tanácsülésszakok közé eső időszakban sürübbo n üljön össze. Tudom - folytatta Loudon -, hogy a mostani pillanat - az ülésszak befejezésének küszöbén - nem alkalmas arra, hogy hosszasabban kiterjeszkedjem erre a kérdésre, Felszólalásomat azzal a kijelentéssel végzem,hogy a^holland delegáció bizik benne, hogy a kisebbségek védelmének problémáját a népszövetség továbbra is azzal a figyelemmel fogja tanulmányozni, amelyet ez a probléma megérdemel, A napirendre áttérve Comnen román delegátus lépett elsőnek a szószékre, hogy hozzászóljon Politisz előadó jelentéséhez és ezzel kapcsolatban válaszoljon Apponyi Albertté gnapi fejtegetéseire. Utalt arra, hogy a biztonság és döntőbiráskodás kérdésével szemben egyesek bizakodó, mások kishitű felfogást képviselnek. Véleménye szerint az igazság a középen van. Csatlakozik Paul-Boncour fejtegetéseihez, hogy tudniillik a fejlődés csupán szalcaszról-szakaszra történhetik, nempedig ugrásszerűen, mint ahogy némely romantikus szellem kivan á, amely haladéktalan általános és teljes leszerelést követel. Hangoztatta, hogy nem lehet fi,-yelmenkivül hagyni a realitásokat. Comnen ezután áttért Apponyi Albert gróf tegnapi felszólalásra. Apponyi - mondotta - tegnap azt a jogot követelte magának, hogy teljes őszinteséggel "beszéljen. Ö is alkalmazkodik ehez és teljes őszinteséggel nyilatkozik. Apponyi gróf azt mondotta, hogy az ő országa le van'fegyverezve, ellenben körülötte a többi államok állig fegyverben állnak. Ami Romániát illeti, Románia békés állam, amely a múltban többször kérte neutralizálását Svájc példájára. Románia szeretne leszerelni, de egyelőre ezt még nem teheti meg. Románia sokszor ajánlotta fol szomszédainak hivatalos és nemhivatalos formában, hogy.kössenek támadástkizáró szerződéseket. Ezek az ajánlatok azonban válasz-nélkül maradtak. Bizonyos államok azt állítják, hogy őket veszély fenyegeti szomszédai katonai felszerelése következtében, pedig épen ezek az államok azok, amelyek makacsul és kitartóan törekszenek megzavarni a békét és a most fennálló rendet. Magyarország állandóan vádakkal illeti szomszédait, de ezeket a vádakat nem fejti ki határozottan. Elérkezett a pillanata annak, hogy Magyarország pontosan kifejtse e vádakat. /Folytatása következik,/