Napi Hírek, 1928. szeptember/2

1928-09-25 [0187]

H» mi Európát egy erős fegyveres csoport alapján szervezzük meg, amely akaratát rákényszeríti egy másik lefegyverzett • és ^gyenge csoportra, akkor ebből e légede tieii^egek . ingerlékenységek származnak és akkor felesleges a népszövetség intézménye. Mi azonban egy uj rend felé akarunk haladni, amely az igazságon nyugszik; a béke felé akarunk haladni, amely azon az érzelmen nyugszik, hogy az igazság uralkodik és hogy számolnak a nemzetek gazdasági érdekeivel, valamint az emberi fejlődés természetes áramlataiva^l. De ha ezt akar juk, akkor mindenekelőtt őszintéknek kell lenni egymással ' szemben és friss levegőt kell beereszteni a nyer© és rideg levegő helyébe. Nem formulákra van szükségünk; semmi sem könnyebb mint ezeket elfogadni. De megmaradnának a súlyos politikai problémák, amelyek valódi és nem mesterséges megoldást követelnek. Az az érzésem,hogy amikor ezt feltárom a népszövetség előtt, akkorigazi szolgálatot^teszek a népszövetségnek, mert lehetővé teszem számara, hogy e beszéd után könnyebben észlelhesse a dolgok realitását és megtehesse a szükséges intézkedéseket. Apponyi Albert gróf ezután rátért a leszerelés kérdésére. Egyesek ugy végiekéinek - mondotta — hogy áldozatot hoznak a leszerelés ügyének, amikor fegyverkezésüket csökkentik. De vannak más nemzetek, amelyekre nézve ma nincs biztonság és amelyekre nézve épen t fegyverkezés párhuzamos csökkentése előfeltétele a biztonságnak; Több mint 100 millió civilizált emberről van itt szó, ML a mi mostani biztonságunk? íme egy kis példái Sokszor emiitetten azt az erkölcsileg tűrhetetlen helyzetet, amelyet az egyoldalú leszerelés teremt az egyes országok számára. De most a biztonságról beszélek. Régebben azt akartuk, hogy gázvédő álarcokat használhassunk, tehát olyan eszközöket, amelyek támadásra nem alkalmasak. Akkor éveken keresztül megtagadták ezt tolunk. Most végre engedményt tettek, megengedték, hogy Magyarország 62,000 gázvédő álarcot gyárthasson 35-,000 főnyi katonasága szamára. De polgári lakosságunk számára, amelye£ alkalomadtán ép ugy fenyegethetnek mérges gázok, nem adtak semmiféle engedményt. Minden állam gondol arra, hogy megvédje j.t^ost>agát a levegőből ^jövo veszélyek ellen. Mi ezt nem tehetjük meg, mert arra nincs engedményünk

k Ez hát a biztonság? Ez a példa,amelyet megsokszorozhatnékybizonyitja, hogy lehetetlen időrendet és sorretndet megszabni arra, hogy a biztonság elübbrevaló mint a leszerelés. Ez messze is vezetne. Mikor fogják önök azt találni, hogy elértük a biztonságot? Akkor, ha a közgyűlés ajánlani fogja az általános okmányt é s a ma benyújtott okmányokat? Bizonyára nem. Az okmány egy darab papirj bármilyen tiszteletreméltó legyen, bármilyen nagy eszményt, nagy nevet tartalmazzon, bármilyen szent legyen^önma^aban véve mégsem elegendő garanciája a biztonságnak. De magának az általános okmánynak bevezető része is meglehetősen lassú fejlődésről beszel,amely csak fokozatosan fog bekövetkezni, mig végül is az általános okmánynak és a kétoldalú szerződéseknek elfogadásával valódi és teljes biztonság valósul meg a világon. Várhatunk-e addig? ' /Folytatása következik/