Napi Hírek, 1928. szeptember/2

1928-09-25 [0187]

f. . r Jk népszövetségi: közgyűlés/folytatása./ Ennek ellenére - az egyhangúság biztositása kedvéért - a brit delegáció elfogadja azt a határozati javaslatot, amely most a közgyűlés előtt fekszik. Reméli, hogy e megoldás számára sikerül "biztosítani a közgyűlés kebelében az egyhangúságot. Ha fordítva járnának el és összehívják az értekezletet, mielőtt az érdekelt hatalmak megállapodtak volna egymással, akkor oz okvetlenül kudarcra vezetne és sikertelenségnek tenné ki a leszerelés ügyét is. A brit delegáció a jövőben is, mint a múltban, arra feg törekedni, hogy a leszerelés terén a lojális együttműködés szellemében minél nagyobb előrehaladást érjen el. Pacl-Boncour a francia delegáció álláspontját indokolva hosszabb beszédben fejtegette a bemutatott határozati javaslat előnyeit, hangoz­tatva, hogy a javaslat a lehetőségig figyelembe vette a bizottság kebelé­ben felmerült különböző véleményeket. Paul Eencour az előtte felszólalt német és magyar delegátus beszédével polemizálva kijelentette, hogy a német és a magyar delegáció álláspontja - ha mcgállana - súlyos csapást mérne az előkészito bizottság munkálataira, az előkészito bizottság mun­kásságába vetett reményekre és a harmadik főbizottság által elfogadott határozati jeivaslat értékére . A francia delegátus beszédének vezérgondolata ag volt, hogy a leszerelést meg kell előznie a biztonság megalapozásának, továbbá, hogy Franciaország a maga részéről a lcgcó-Kántébb igyekezettel szolgálja a leszerelés ügyét. Az egyezségokmány nyolcadik cikkének boncolásából azt a tételt vezette lc, hogy a nemzetközi biztonság megvalósítása előfelté­tele a leszerelésnek. Utalt arra, hogy a népszövetség milyen nagy erőfe­szítéseket tett e gondolat megvalósítása érdekében. Visszautasította azt a feltevést, hogy ezt a gondolatot ürügynek használnák fel a leszerelés elodázására. Ez annál • kevésbbé áll, - mondotta ­mert mi mindig készek voltunk arra, hogy teljes odaadással működjünk közre a nemzstközi biztonság nagy szervez-e tőinek kiépítésében. Utalt ar­ra, hogy 1925-ben, amikor a francia delegáció minden fáradozásajellenérc a genfi jegyzőleöny ^ nom talált többségre a nagyhatalmak körében, a nép­szövetség - épen a francia delegáció kezdeményezésérc - megkezdte a le­szerelés előkészítő munkálatait. Annak idején nem fogadták. . cl sem a kölcsönös támogatásra vonatkozó szerződést, sem a genfi jegyzőkönyvet. Do ózok mégsem maradtál: hatástalanulj megmozgatták a lelkeket és megin­dították a folyamatot. A genfi jegyzőkönyv nem valósalt meg, de az esz­mék megmozdulása clogcndő volt arra, hogy alkalmazzák Locarnoban Európa egyik részére, még pedig épen arra-a ; részérc, ahol a világháború a legvéresebb nyomokat hagyta hátra. Rendkívül nagy eredménynek mondotta, hogy az előkészítő bizott­ság és a technikai szervek a leszerelés kérdését az ideális eszmék vilá­gából átvitte a gyakorlati térre. Ezzel kapcsolatban ismertette az elő­készítő bizottságnak, valamint az 1927-ben megalakított döntobiráskodási és biztonsági bizottságnak működését. Részletesen fejtegette, hogy mi­lyen nehézségokVc:'ütközik a leszerelés munkája és hogy milyen akadályok állják útját a leszerelési értekezlet egybehivasának. /E.-lytatása következik./

Next

/
Thumbnails
Contents