Napi Hírek, 1928. szeptember/2

1928-09-24 [0187]

- Nem lehet kifogást emelni az ellen, ha olyan nyersanyagokat és félgyártmányokat hozunk be, amelyek fejlesztik termelésünket, vagy olyan elsőrendű szükségletet'kielégi tő cikkeket, amelyeket hazai termelésünk előállítani nem tud, de kifogásolni kell azt, hogy túlzottan szerepelnek behozatalunkban olyan árucikkek, amelyek külföldi termelésből származnak s nem feltétlenül szükségesek. Ezeket a luxuscikkeket nélkülözni lehetne. Amikor a leggazdagabb államok a legnagyobb erőfeszítést teszik, hogy takarékosságra intsék népességüket, nem vétek-e az, hogy erőnkön felül költekezünk s olyan cikkeket importálunk, amelyekre nincs feltétlen szükségünk. Minél erősebb lesz,a tőkeképződés, annál inkább érjük el a gazdasági élet megújhodását. Át kell hatnia a nemzetet annak a tudatnak, hogy a megtakarított fillérekben Van az erő. Az államnak kötelessége a tőkeképződést elősegiteni s meg is tesz mindent ebben az irányban, de a lakosságban is élnie kell annak az akaratnak, hogy fokozza a maga vagyoni erejét. Nehéz és fáradságos munkával megnyertük a külföld bizalmat. De a külföldi tőke is sokkal könynyebben áramlik hozzánk, ha látja, hogy benn az országban is megindult a tőkeképződés. Senki se álltassa magát azzal, hogy mesterséges uton lehet tőkét teremteni, vagy hogy mesterséges tőkével gazdasági életet lehet fejleszteni. Az alap, amelyre építünk, a magyar föld és a mezőgazdaságidé tudjuk jól, hogy magyar ioarnak és kereskedelemnek is kell lennie. A legéletképesebb ipari fejlődésre van lehetőségünk s olyan iparok bontakozhatnak ki nálunk, amelyek a magyar föld erejjére támaszkodhatnak. Itt van például a mezőgazdasági ipar, amelynél igen' szép eredményeket értünk el az utóbbi években. Nem szomorú tény-e az, hogy akkor; amikor arról beszélnek, hogy a közeljövő az alumínium korszaka lesz, mi a külföldnek adjuk oda nyersanyagunkat. Az iparfejlesztésnél is nagy szerepet játszik a tőkehiány .De e téren is előbbre haladj tunk. A középipar jó részénél lehetőséget nyujtottunk'a rövidlejáratú hitelek megszerzésére s meg kell a módját keresni annak, hogv azt a megoldást ne csak a részvénytársasági formában működő vállalatok vehessék igénybe hanem minden életképes vállalat. A kisipar a kézmüve sokaimra felállítását kéri; Érthető, hogy a meglevő szervezetek részéről ellenállás mutatkozik. A kérdést az fogja eldönteni

? hogy milyen uton érj^ük el legjobban az érdekek védelmét és melyik ut jar kevesebb megterheléssel. A közszállitási szabályzatot is a viszonyokhoz kell alkalmazni, ' ert nagy érdekűn^ az, hogy a kisiparos osztály erősödjék. Meg kell keresni a módját annak is, hogy a kisipar j óbban, e légith-.sse ki hiteligényeit. A hitelfeltételeknek összhangban kell lenni^a gazdasági élettel. Ibinél erősebb lesz a tőkeképződés, annál inkább javulnak majd a kamatviszonyok. A földreform finanszírozásával nagy tőkék szabadulnak majd fel s ha ehhez hozzávesszük azokat az összegeket, amelyeket a takarékbetétek növekedése jelent, kedvezőbb feltételekre számíthatunk a külföld részéről is, amely ..átja majd, hogy versennyel áll szemben. A külkereskedelmi mérleg kiviteli részének megjavítása igen fontos. Nem osztom a pesszimista álláspontot e kérdésben , de kétségtelen, hogy itt vár reám a legnagyobb kötelesség s meg kell jelölnöm az utadat es módokat, melyek a termelés alá-. támaszt a sara es a k ivitel fejlesztésére vezetnek-, /Folytatása következik/