Napi Hírek, 1928. szeptember/2

1928-09-23 [0187]

Mp.p-nvitn.s után dr, M;:.sk«»lczy Pál kormányfő tanácsos mondotta ol cmlékbeszédét • Bevoztőbcn utalt arra,hogy Biharvármegye bensőséges ünnepet ül,mert maradandó emléket állit a kötelességtőljositésnok, az önzetlen,önfeláldozásig menő hazaszeretetnek.A "Tisza" név a bátor, mogközclithctotlen gavallért,az igazi nemos férfiút jelenti és kifejezője annak a dicsőséges korszaknak, 1 amelyben két nagy magyar, szivükben erős hittel, szent meggyőződésessel tragikal hősként küzdve és elbukva megteremtette Nagymagyarcrszagot.Sajnos a nagy mü befejezetlen'maradt, a sers keze villámc sa.pásként törte derékba a magasba szökő sudár fát. $ azután behatóan ismertette Tisza Kálmán életét a szülői háztól elkezdve politikai küzdeÍmein,kormányelnökségén keresztül addig,amikor a nagy "generális '" a véderővita után elmegy közkatonának*Tisza Kálmán akkor lépett a politika porondjára,amikor az erőszak tombolt és a még egyedül sértetlen yrr>testáns autonómiára vetette magát.Az 1059.-i császári pátens és később az *ktéberi diploma ellen történt állásfoglalásával Tisza Kálmán szerepe el volt döntve: vezére lett azoknak,akik az alkotmány csonkitatlan visszaállitááát követelték. Az országgyűlésbe Bebroocn küldte be először 1861-ben és politikai' állásfoglalásait az okos előrelátás és bátorság jellemezte.A Ház feloszlatása után geszti leveleiben főleg gazdasági kérdésekkel foglalkozik,majd 1865-ben újra B-brcccn első kerületét képviseli az országgyűlésen.Az 1867.-ig terjedő " időszak": ; a kiegyezést előkészitő bizottságokban lefolyt alkotmányos küzdelmek kora,ame 17-ben Tisza Kálmán a nemzeti alkotmányos szempontok kidomberifásával elévülhetetlen érdemckfct szorzott-.. A kiegyezés után a határozati pártiak Tisza Kálmán és Ghiczy Kálmán vezetése alatt külön csoportosultak. A kiegyezésnek a gyakorlati életbe való átültetése korszakában jwre a radikálisabb, az önjoguságot minden téren teljesen kidomborítani akaró, de mindig lojális fegyverekkel küzdő ellenzékre nagy szükség volt. Később azonban a kiegyezési törvény végrehajtásával a közjogi ellenzék szerepe elvesztette gyakorlati jelentőségét. A párt 1873-ban kimondotta, hogy hajlandó közreműködni az ország bajainak szanálásában. Az 1875.-i költségvetés tárgyalásinál már nyilvánvaló volt, hogy a többség meghasonlott a kormánnyal és uj pár tálaki tást óhajt, amelyben Tisza Kálmánnak szánta a főszerepei;. A kormány lemondott, majd 1875. október 17-étöl kezdve Tisza Kálmán lett a miniszterelnök. Eszel kezdődött Tisza Kálmán életének második korszaka, az alkotások kora. Az 1875-tól 1907-ig terjedő időszakot méltán nevezik Tisza-korszaknak. Az apa megalapította, a fiu mártírhalálával pecsételte meg, E korszak a liberalizmus jegyében folyt le. A Tiszák liberalizmusa ez volt: megfontolvafialadás, senkit hitéért, származásáért elnyomni nem szabadj mindenki számára egyenlő létfeltételeket és jogegyenlőséget kell teremteni, hogy minden eneghúa" a hasF, érdekében felhasználható legyen, • A Tiszák politikai alapgondolata a dual. istikus monarchia és a h^tvanhetes kiegyezéshez való meleg ragaszkodás volt. Azt tartották, hogy egy nagyhatalomra való támaszkodás mellett lehetséges a magyar szuverenitás fenntartása. Tisza Kálmán rakta le ». - alapjait az uj magyar kultúrának és ezzel megteremtette feltámadásunk egyik lege.os.bb támaszát,.amelyre az újjáépítés munkájában ma is egyre hivatkozunk: a magyar kulturfölényt»A két Tisza szelleme az, amely az ujabb magyar kultúra megteremtése és a háborús bűnösség vádjának megdöntése által politikai és erkölcsi megszilárdulásunk, feltámadásunk vezérlő csillaga, Tisza I-tván mártír lett, de martir volt a>z öreg Tisza is, aki életének nyugalmát, munkásságának eredményét és népszerűségét áldozta fel a haza oltárán. Az ő erényeiből és emlékéből fakad & reménység a jobb jövő iránt. /Folytatása következik/