Napi Hírek, 1928. szeptember/2

1928-09-17 [0187]

U f \ G e n f ; szeptember 17. /Y&gy&r Távirati Iro.a./ A második /gazdasági/ főbizottságban ozterényi József/ magyar delegátus a népszövet­ség gazdasági munkásságára vonatkozó jelentés tárgyalásával kapcsolatban ma hosszabb beszédet mondott, amelynek gondolatmenete a kévetkez/ő volt: • Nyíltan be kell vallani ^hogy az egyes államokban még mindig az elzárkózás szelleme uralkodik, amely nem áll'összhangzásban a "népszö­vetség helyes alapgondolatával. j|£g mindig nem képes a népek közötti-gaz­dasági szolidaritás helyreállításának szüksége kellően ér .vényesülni. Még mindig nem tudagyakoriatba.. keresztülhatolni a gazdasági egymásrautalt­ságnak és a forgalom szabadságának elméletileg olyan szépen felállított elve. Ha párhuzamot vonunk a főtitkárság által rendelkezésünkre bo­csátott legutóbb i kiadványban fo.lalt hivatalos kormánynyilatkozatok és a tényleges helyzet között, sajnálattal kell • megállapítanunk, hogy nem egy helyütt a cselekedetek nem fedik az akaratot; ^kötött gazdasági rendszer bizony érvényrgQut még mindig és ezt még mindig a bels# termelés védelmé­nek helyes eszközéül tekintik. Megnyugvással állapithatom meg. folytatta ozterényi, hogy^z én országom volt az. első, amely a népszövetség gazdasági elveinek megvalósítására törekedve, a háború után a kötött gazdasági rend­szerrel teljesen szakított, Jz az intézkedés a magyar gazdasági életre át­.'EÜtileg súlyos terheket rxótt, marj,/ * előnyös a forgalom szabadsága, ha általánosan érvényesül, Tamilven / annyira hátrányosan kell kihatnia természetszerűleg egy földrajzilag központi fekvésű országra, ha azt ott elszigetelten alkalmazzák• anélkül, hogy á környező országok hasonló gazdasági rendszerre térnének át. A magyar kormány te hát ö ro mm el üdvözli azt a kívánságot, amely kifejezésre jutott a holland delegátus felszólalá­sában, valamint az előadói javaslatban is, tudniillik^ hogy a behozatali és kiviteli tilalmi rendszer megszüntetésére vonatkozó egyezményt az egész_/ mielőbb gyakorlati érvényre kell juttatni, illetve, hogy azt az ab^ ban érdekolt összes államok részéről ratifikálni kell. _/_vonalon Rátérek a másik nagy ,kérdésre: az'európai vámrendszerre, amellyel az előadói javaslat behatóan foglalkozik,és amelyet az albizott­ság kitűnő elnöke, Serruys, a maga hatalmas gazdasági tudásával olyan reme­kül világított meg. Helytelennek tartanám, ha elhallgatnám, hogy. nagyon sok vonatkozassan ellentétet látok egyrészt az itteni tanác skozások' és határo­zatok, másrészt az egyes országok cselekedetei között. Ellentétet, amely vlgső kihatásában osak arra alkalmas, hogy megnehezítse azt a gazdasági ki­bontakozást, amely nélkül az európai államok gazdasági konszolidációját lehetetlennek tartom. A cseh köztársaság és Magyarország közt létrejött kereskedelmi szerződés^ nemkülönben az Ausztria'és Magyarország, v" alán int nz Ausztria és Jugoszlávia között megkötött pótszerződések ujabb lépést jelentenek a háboruelőtti kereskedelempolitikai viszonyokhoz való közeledés utján. Ámde a háboruelőtti kereskedelmi politikához való visszatérés bármi­lyen örvendetes' legyen is, önmagában nem felel meg már-a háború utáni gazda­sági helyzetnek. Mas viszonyok más eszközöket kivannak. Már az interparla­mentáris unió idei berlini értekezletén sajnálattal mutattunk rá arra. hogy a népszövetségnek az a helyes megállapítása, hogy a mai prohibítiv vám­rendszer nem tartható fenn és hogy azon a népek összessége - érdekében foko­zatosan enyhíteni kell, sok tekintetben csak írott malaszt. Nemcsak hogy a vámokat nem szállítják le, hanem sokhelyütt még fel is emelik.A vámot ma mar a legtöbt országban nem gazdasági, hanem állampénzügyi szempontbél kezelik. /Folytatása következik./

Next

/
Thumbnails
Contents