Napi Hírek, 1928. szeptember/1

1928-09-11 [0186]

G § G e n f, szeptember 11./Magyar Távirati Iroda./ A népszövetségi közgyűlés mai ülésének első szónoka Ossuski cseh delegátus volt, aki egész beszédét a kisebbségi kérdésnek szentelte. Ossuski minden igyekezettel azon volt, hogy gyengitse azoknak a kijelentéseknek a hatását, amelyek a vita folyamán sürün hangzottak el a szószékről a kisebbségek érdekében és kü­lönösen szembeszálljon Beelaerts holland delegátusnak azzal a gondolatával, hogy a kisebbségek számára a népszövetségben a mandátumbizottsag mintájára állandó bizottságot'létesítsenek. Ervelése udvarias volt, de azért nem- . kevésbbé határozótt t Ossuski előrebocsátotta, hogy mindenekelőtt tisztázni kell, milyen, jogon foglalkozik a népszövetség a kisebbségek védelmével. Megállapította, hogy nem a népszövetségi egyessegokmány alapján, hanem ama különleges szer­ződések alapján, amelyeket az érdekelt államok egymással kötöttek és a­melyek a népszövetség védelme alá helyeztettek.^zeknek a kisebbsági szer­ződéseknek egyetlen rendelkezése sem módositható vagy változtatható meg az érdekelt felek hozzájárulása nélkül. A cseh delegáció - folytatta Ossuski - a legnagyobb érdeklő­déssel hallgatta a kisebbségi kérdésről elhangzott észreveteleket, amelyek sorában különösen a Beelaerts által felvetett gondolat keltett figyelmet. Ezzel a gondolattal szemben Ossuski utal arra, hogy a mandátumbizottság­róT maga a népszövetségi egyessegokmány rendelkezik, mig a kisebbségek védelmére vonatkozóan az egyességokmányban semmiféle ilyen rendelkezés nincs. Ossuski hozzátette, hogy nem azért szólalt fel, hogy tiltakozzék Beelaerts gondolatának megvizsgálása ellen, hanem azért, hogy tisztázza jogi és politikai szempontból a helyzetet. Jogilag a helyzet az. hogy az egyessegokmány sehojjsem állapit meg sem jogot, sem kötelezettséget arra, hogy állandó kisebbségi bizottságot letesitsenek. Ha politikai szempont­ból nézi a kérdést, akkor hivatkoznia kell Briand franoia külügyminiszterre, aki tegnapi beszédében megállapította, hogy a kisebbségek helyzete ma jobb, mint a háboruelőtt volt és aki hangoztatta, hogy nem szabad megengedni, hogy a kisebbségek joga zavaró és fen; egeto elemmé váljék a békére nézve, Ossuski végső következtetése az, hogy a népszövetségnek nincs joga arra, hogy saját kezdeményezéséből és akaratából két kategóriát ál­lapítson meg a népszövetség tagjai kazött: az egyik a szabad nemzetek, a másik pedig a bizottságok által adminisztrált nemzetek kategóriája. Az egyessegokmány az egyenlőség és az egyetemesség elvén épül fel. A cseh delegáció nem hiszi, hogy Beelaerts gondolatának megvalósítása össze­férhetne ezzel az elvvel. Ossuski beszéde után gyér taps hangzott fel a cseh, a r©mán és^a jugoszláv delegátusok részéről, de a többi padsorban egyetlen te­nyér se csattant össze, A delegációk hüvfc*s tartózkodással nyilvánvalóan j elo ztékf hogy a túlnyomó / többség nem osztozik Ossuski fel foga sáfáaju . A következő szónok Smit délafrikai delegátus volt. Smiten kivül még Vasconcellos portugál és lord Cushendun angol delegátus van felirat­kozva szólásra a főtitkári jelentés általános vitájában.

Next

/
Thumbnails
Contents