Napi Hírek, 1928. szeptember/1
1928-09-11 [0186]
G § G e n f, szeptember 11. /Magyar Távirati Iroda./ Eriand francia külügyminiszternek a népszövetségi közgyűlés tegnapi ülésén mondott beszéde a német sajtó képviselői köreben igen rossz benyomást keltett, Enn : k ellensulvozására Eriand tegnap késő este magához kérette a nemzetközi sajtó képviselőit és igyekezett előttük utólagos magyarázatokkal enyhiteni a beszéd kinos hatását. Kijelentette, hogy azok a megállapítások, amelyeket Németország'hadiere jérol tett. kö ztudomásu dolgok. Minden hátsó gondolat nélkül mondotta el ezeket és távol állott tőle az a szándékjhogy szemrehányást tegyen, vagy épen vádat emeljen a német kormány vagy bárki más ellen. Eriand hangsúlyozta továbbá, hogy a népszövetségi egyezségokmány 8. cikke nem beszel teljes leszerelésről, hanem csupán a fegyverkezésnek a biztonság korlátai között mozgó csökkentéséről. Hogy a leszereléshez eljuusunk - mondotta--, ahoz, mindeneke lőtt az szükséges, hogy meggyökerezzek a béke szelleme, G § G e n f, szeptember 11. /Magyar Távirati Iroda./ A népszövetségi köröket élénken foglalkoztatja Motta svájci delegátus inditvá ya, amely tudvalevően azt tartalmazza, hogy a tanács kérjen szakvéleményt az állandó nemzetközi biróságtól abban a kérdésben, vájjon elégságes-e az egyszerű többség a nemzetközi biróság szakvéleményének kiküldéséhez. A kérdést ma vezércikkben tárgyalja a Journal de Geneve hasábjain William Martin, aki megállapítja, hogy ez a iavaslat velejében a nemjézetközi intézmények kifejlődésének legfőbb alapját érinti. Az egyhangúság szabálya - ir ja William Martin - sarokköve a népszövetségnek. Gyakran bírálták ezt azokban a körökben, amelyek siettetni szeretnék a haladást.^Bizonyos, hogy ez meglassítja a fejlődést, megbénítja a kezdeményezést, és^bátoritja az ellenállást. A cikk rámutat arra, hogy az egyhangúság szabályának alkalmazása a jelen-pillanatbán gyakorlatilag lehetetlenné teszi az. optánskérdés megoldásét. William Martin kifejti ezután, hogy milyen politikai okok szólnak az egyhangúság szabálya mellett, hozzáteszi azonban, hogy a tanács és az állandó biróság tevékenységében rendkivül nagy szerepet játszanak a hágai szakvélemények. A szakvélemények intézménye adja meg az eoyedüli lehetőséget arra, hogy a jog terére vigyenek át olyan problémákat , amelyek politikailag megoldhatatlannak látszanak. Ha a politikai vonatkozásoktól eltekintenek, íoly^tatja William Martin, akkor a kérdés nagyon egyszerű: Arról van sző, hogy a szakvélemény kikérése eljárási cselekmeny-e vagy pedig a dolgod érdemét érintő határoza'tagyeflek azt mondják, hogy csak eliarasi cselekmenyről van^szó, mert a tanács nincs kötve ahoz, hogy kövesse a biróság véleményét; csupán & vélemény el- • fogadásához szükséges'az egyhangúság, mert itt már érdemi kérdésről van szó; a szakvélemény kikéréséképp azonban elegendő az egyszerű többség. Ennek a; tételnek az ellenzői, köztük Titulescu, azt állit ják, hogyha elvben nem is, de gyakorlatban a tanácsot igenis köti a biróság szakvéleménye. Nem lehet azokat visszavetni anélül. hogy ne érintenék a biróság \ekintélyét és ne teremtenének a két testület között súlyos ellentétet. •William Martin cikke népszövetségi körökben élénk kommentárokra H adott okot.Motta javaslata,mint látnivaló.rendkivül közelről érinti a magya> rokat az optánspör miatt.A románok is rögtön felismerték ezt és szokott taktí kájukhoz híven élénken tiltakoztak az ellen,hogy Motta inditványát napirendre tűzzék.A tiltakozás azonban nem használt,mer 1i a napirendet megállapító^ bizot-.ság a kérdést egyhangúlag felvette a napirendre és előkészítés céljából bizottság elé utalta.Motta inditványát az első számú főbizottság fogja tárgyalni.
