Napi Hírek, 1928. szeptember/1

1928-09-10 [0186]

g | (} e n f . szeptember 10. /Magyar "ávieati Irod?.//Eriand beszédének folytatása./ -Mi itt nem pártpolitikusok vagyunk; ez nem pártok nemzetközi­sége, ez a nemzetek, a népek nemzetközisége, azoknak az embereknek a nomxx zetközisége, akik országukat képviselik és akik tudatában vannak megbi­zási felelősségüknek. Az államférfiak nem cselekedhetnek elvont elvek szerint, hanem kénytelenek számotvetni a következményekkel, a nehézségek­kel. Az a lényeges, hogy egy közös cél felé haladnak, dr nincs mit csodálj kőzni azon, hogy az az ut, amely e közös cél felé vezet, nem sima és nem könnyű, hanem akadályokkal van tele. Nem csoda, ha a népszövetség, amely­ben több mint ötven nemzet foglal helyet, csak lépésről-lépésre megfontol­tan haladhat előre. A népszövetség érdekében szímot kell vetni azzal, hogy vannak bizonyos akadályok, vannak bizonyos nehézségek és ha azokat iel­is'ejmrtük, akkor jóakarattal és közös erővel kell hozzálátni, hogy azokat kiküszöböljük. Franciaország ezen az uton határozott lépéseket tett elő­re és nagymértékben hozzájárult a béke ügyéhez. Briand ezután a német birodalmi kancellár beszédét taglalta. Lehet - mondotta, hogy túlérzékeny, de ugy tünt fel neki, hogy a beszéd € egyes pontjainak éle óellene irányult. Politikai ellenfelei sürün vetik szemére, hogy inkább a szavak, mint a tettek embere. Ezt a szemrehá­nyást nem érdemli meg. Locarno nem volt beszéd, hanem tett. A párisi szerződés, amelynek létrejövetelében nagy része volt, ugyancsak nem volt beszéd v hanem tett. A locarnoi és a párisi szerződés fontos lépést jelen­tenek előre abban az irányban, amelyet mindannyian elérni óhajtanak. Nom # szabad azonban ezeknek a tetteknek nagyobb jelentőséget tulajdoní­tani, mint amennyit megérdemelnek. A szerződések értéke attól függ, hogy a népek mit müveinek a szerződésekben. De ha azt akarjuk - mondotta^ hogy a népek elhatározó dolgot cselekedjenek a béke szempontjából, akkor nem szabad csökkenteni bizalmukat. Könnyű dolog hirdetni, hogy Locarno és Báris után már semmi akadálya sem lehet a leszerelésnek. Briand ezután határozottan kijelentette, hogy nem áll az, kfsgx hogy a háború óta és különösen a népszövetség megalakulása óta a fegy­verkezések növekedtek *volna, A német birodalmi kancellár - folytatta Briand - rámutatott arra, hogy Németország teljesen leszerelt és ehhez hozzáfűzte azt a kérdést ; , miért nem szerelnek le nyomban a többi orszá­gok is. Erre válasza a következő: Feltéve, hogy a helyzet csakugyan ugy all, akkor is mindössze csak két éve annak, hogy ezt a kérdést ilyen mó­don fel lehet vetni.Hogy a leszerelési munkalatok, amelyek szükségszerűen össze vannak kapcsolva a biztonság iránti aggodalmakkal, idáig lassan ha­ladtak előrohannak oka az ? hogy bizonyos országok nem teljesítették az­lőtt kellő jóindulattal bizonyos kötelezettségüket. Ma már elérkeztünk odáig, hogy Németország csakugyan leszerelt. ^Szen a ponton azonban fen­tartasokkal él. Valljuk be - úgymond - hogy az a leszerelés nem tökéle­tes. Igaz, hogy Németország csüipan százezer főnyi hadsereget tart fenn, de ez a hadsereg főleg tisztekből és altisztekből áll; olyan hadsereg ez, amelyet keret-hadseregnek neveznek. /Folytatása következik./

Next

/
Thumbnails
Contents