Napi Hírek, 1928. augusztus/2

1928-08-27 [0185]

/Briand beszédének vége./ - Ebben az emiékezetes ólában a népek lelkiismerete, megtisztulva minden nemzeti önzéstőlj őszinte igyekezettel tör fel azokba a tisztult régiókba, ahol az emberi testvériesség egyazon sziv dobbanásában jelent­kezik. Keressünk közös gondolatot, amelyben egyesitbetjük buzgalmunkat és odaadásunkat. Az itt képviselt nemzetek között nincs egy sem, amely ne ontotta volna vérét az utolsó háború csatamezőin. Javaslom, ' .szen­teljük a halottaknak, a nagyba ború minden halottjának azt az eseményt, amelyet most aláírásunkkal megpecsételünk./MTI./ :: Paris, augusztus 27, /Wolff./ A háborúellenes szerződést, amelyet Briand beszédében párisi paktumnak nevezett, elsőnek Stresemann dr. német birodalmi külügyminiszter irta alá. Amikor felemelkedett helyé­ről hogy odamenjen az asztalhoz, amelyen a szerződés feküdt, a jelen­voltak rendkivül élénk tetszésnyilvánítása kisérte. Amikor az aranytollal aláirta a szerződést s amikor visszatért Briand jobbján lévő helyére, . fokozott mértékben mégismétlődött a tüntetés. Még^bensőségesebb volt az az ováció, amelyben a külügyminiszté­rium előtt várakozó tömeg részesítette Stresemannt, amikor a szertartás végeztével visszahaHatott a német nagykövetségre. A tömeg egyrésze tapsolt, sokan pedig ezt kiáltották: Bravó! A rokonszenv megnyilvánulásának hatá­sa még^nagyobb volt, mint Stresemann tegnapi megérkezésekor, Jflár jóval az alairás előtt nagy embertömeg gyűlt össze nemcsak a külügyminisztérium kertjét szegélyező racs előtt, hanem a Szajnapart mentén is. hogy végig nézzék a miniszterek és a delegátusok érkezését. Slsőnek Kellogg államtit­kár hajtatott a Quai d>0rsayra. A tömeg, valamint a minisztérium folyosóin és előszobáiban összegyűlt közönség élénken üdvözölte. Később megérkezett Poincaré miniszterelnök, akinek tiszteletére, amikor az első sorokban he­lyet foglalt, a jelenvoltak felállottak,/MTI./ '•• Berlin, augusztus 27. /Wolff./ Az interparlamentáris unió kon­ferenciája ma délután folytatta a kivándorlókérdés vitáját. Y Maizel /Lettország/ kiemelte a be- és kivándorlás szabadságának najyjfontosságát a keleteuropai zsidó proletariátus nagy tömegei szempontjá­Schmidt Róbert képviselő /Németország/ ezzel szemben azt hangoztat­ta, hogy üuropa számára nincs szükség arra, hogy emberfeleslegét Ameriká­ba vezesse. Különösen Keleten van még elegendő hely. Az akadály csak Euró­pa politikai és gazdasági egységességének hiányában rejlik. A szónok nemzet­közi akciót javasol a lelkiismeretlen kivándorlási ügynökök ellen. Azt a veszeoelmet, hogy a bevándorlók lenyomják a béreket,-könnyen lehet elhá­rítani, ha a bérminimumot'törvénnyeljallapit ják/megj Candace képviselő, a francia gyarmatokéról érkezett delegátus, a többi közt kijelentette, hogy az emberiségnek az a része, amelyet ezzel a jelszóval neveznek:bennszülöttek,különösen rászorul a segitsé gre .Egyedül Af­rikában 150 millió néger él,akik kulturembarekké akarnak lenni.A be- és ki­vándorlás problémájának tervezett megoldását erre a kérdésre is ki kell ter­jeszteni. /Folytatása következik./

Next

/
Thumbnails
Contents