Napi Hírek, 1928. augusztus/2
1928-08-24 [0185]
:: B e r 1 i n ; augusztus 24. /Magyar Távirati Iroda./A/z interparlamentáris unió délutáni ülésén Munch dr.'volt dán honvédelmi miniszter-kijelentette, hogy lényegében helyesli az előterjesztett határozati javaslatot. Nem ért viszont egyet az előadónak azzal a javaslatával, amely a kormány nagyobb stabilitásának elérésére vonatkozik. Az aránylagos választás rendszere garanciát nyuit arra, hogy a parlament többsége az ország többségét képviseli. Azt kerté, hogy t a' kormány nagyobb stabilitásának elérésere szolgáló módszerre vonatkozó javaslatát albizottság elé utal-/a./4r/, Renaudel képviselő /Franciaország/ módosító javaslatot terjesztett elő. A határozati javaslatnak azt a részét, amely igy szól: A parlamenti rendszer azzal, hogy minden polgárt bevon a közéletben való részvételbe, biztositja a kormány tevékenység felügyeletét., s tb.., Renaudel igy^rnódositja: A parlamenti rendszer azzal, hogy minden polgárt az általános szavazati jog és a legfontosabb demokratikus jogok gyakorlása révén bevon a közéletben való részvételbe ... Indítványának megokolásánál Renaudel rámutatott arra, hogy a demokrácia válságáról lehetne beszélni; egyes országokban már ki is küszöbölték a demokráciát". Az ellenőrzést csak az általános választójog biztositja. Ez az egyedüli formula, amelyen a modern államéletet ki lehet építeni. Eeller dr. szenátor /Csehország/ csatlakozott Renaudel indítványához és arra kérte Wirth dr. előadat, hogy vegye be. azt határozati javasltába. Lakatos Gyula dr. képviselő /Magyarország/ a többi közt ezeket fejtette ki: A parlamentarizmus nem'mini a demokratikus állaim alkotmányformája, hanem mint többá-kevésbbé arisztokratikus államok alkotmányfqrmája jött létre. Bebizonyítandó volna, hogy demokrata állam parlamentje ugyanazt az emelkedett szellemet tanúsithatnáre, mint az arisztokrata parlament. Aa állami feLadatok a legutóbbi évtizedekben hihetetlenül megszaporodtak és bonyolultakká váltak. Azt hiszi, hogy a parlamenti rendszernek még nagy szerepe lesz a világtörténelemben. A modoron parlament funkciói közül talán legkevébbé van meg a tört/vényhozásra való alkalmassága. A törvényhozás technikai és szakszerű része a modern létfeltételek bonyolultsága mellett annyira döntír-j el entőságü, hogy az általános választójog alapján előálló parlamentnek a törvényhozói feladatok legjobb megoldásara való alkalmasságában kételkedni lehet. Azok a funkciók, amelyeknél az emberiség egyelőre nem nélkülözheti a parlamentet, egyrészt a végrehajtóhatalomnak, vagyis a kormányrak a parlamentből való alakítása és működésének a parlament részéről való ellenőrzése, másrészt'pedig az ország közvéleményének és kormányának egymással való érintkezése,' "Az államban a csoportok hatalmának növekedése arra a propagandára adott okot, hogy a parlament tagjait no a területi elv alapján választókerületekben válasszák, hanem egészben vagy részben különféle testületek és foglalkozási ágak révén. Ez a rendi parlament eszméje. De támadás a parlament lényege ellen, ha tagjait nem a területi elv szerint választják meg. hanem, egyes hivatások szövetségei választják vagy delegálják. Hozzátartozik ugyanis a parlament lényegéhez, hogy a szavazati jog az egyes polgárokat illeti meg, függetlenül hivatásuk közösségétől. A képviselők és az érdekképviseletek aligha fognák eljutni az érdekbeli ellentetek kiegyenlít és éhez. Ez különösen azért esik súlyosan latba, mert az egyes érdekképviseleteket világszemléletbeli áthidalhatatlan ellentétek elválasztják egymástól. /Folytatása következik./
