Napi Hírek, 1928. augusztus/1

1928-08-03 [0184]

L § L o n d o n, augusztus 3. /Magyar Távirati Iroda./ A Spectator nemrégiben nyilt levelet közölt Sir Róbert Gower tollából a magyar-román optánspör ügyében. A lap most három további levelet közöl különböző politikusoktól, ak^k egyhangúlag helyeslik Gower fejtegetéseit és sajnálkozásuknak adnak kifejezést a népszövetségi tanács habozó rv...ga-,artása felett és remélik, hogy a tanács nem fogja magát végleg kivonni

w

a béke szerződéslen megállapított világos kötelezetettsége alól. Az egyes levelek, amelyek "A, szerződesek szentsége" közös cimmel jelentek meg, a következők: (*g*yg / exsol ' iró Sir Wilfrid Sugden képviselt, ezt irja: Ha a népsztvéTség nem teljesítené kötelezettséget, akkor soha jóvá nem tehető csapást ^mérne nemcsak a szerződések szentségére. hanem a népszövetség tekintélyére és az annak pártatlanságába vetett hitre. Romániának az a számitása, amely szerint a belföldi törvényhozás megváltoztathatja a nemzetközi szerződéseket, határozottan újszerű és ha helyeselik ezt, akkor bármely állam egyetlen tollvonással kivonhatia magát szerződéses kötelezettségeinek teljesitese_alói,,E en ilyen tűrhetetlen'az az elvi^'hogy a szerződések egyik aláírója saját ügyében biró lehessen a másik aláíróval szemben felmerülő vitájában. Végűig figyelembe veendő, hogy a békeszerződés világosan meghatározza, hogy a tanácsnak bizonyos intézkedéseket okvetlenül tennie kell a döntőbiróságDan esetleg fennálló üresedés betöltésére. Ezt a, kötelezettséget a békeszerződés nem teszi semmiféle mellékkörülménytől függővé. Hogy jogos-e a magyar panasz vagy sem, az kizárólag a döntőbiróság megítélése ala tartozik, abba a tanács nem szólhat bele, a tanácsnak csak az a kötelessége, hogy az'ügynek a szerződésnek megfelelő pártatlan módon való elbírálását biztosítsa. Ha nem tölti be a tanács a megüresedett birói állást, ezzel megakadályozza azt, hogy a magyaroknak igazságot szolgáltassanak és kiszolgáltatja okét egykori ellenségei kénye-kedvének, amit a békeszerződések alkotói épen meg akartak akadályozni. Sir Austen Chamberlainnek az a vallomása, hogy a tanács határozatát politikai megfontolás- k lényegesen befolyásoltak, egyáltalán nem javítja a helyzetet. Remélhetőleg politikai megfontolások nem fogják befolyásolni az igazságszolgáltatás menetét x akár nemzetközi, akár egyéb vonatkozásokban. A másik levél iró ja Moore ezredes,képviselő, aki szerint Románia eljárása gyökerében támadia mega szerződések kötelező .ere j ét ós a döntőbiróság rendszerét. £j3jélhetőleg^ végleges. A kérdés igen egyszerű, TűlaJÚOBKépen abból áll, • vaj jon Romániának jogában van-e a trianoni béke határozmányainak megtartását követelni akkor, amikor „azok az ő előnyére szolgálnak és megtagadni akkor

r

havazok reánézve kényelmetlenek, A bék eszerződés á népszövetségi tanácsra kizárólag automatikus közigazgatási teendőt ró, tudniillik, hogy tegye lehetővé a vita elintézésére hivatott döntőbiróság működését. E közigazgatási ténykedés megtagadásával amit Sir John

#

Simon jogtalanságnak bélyegzett, á a tanács le fogja r#mbclni Európa közjogi stabilitását, amit pedig a békeszerződésnek kellett" volna megteremtenie, Nem lehet kifogás a tanács közvetíti' kísérlete ellen, ha ennek^.sikertelensége esetén a tanács-az ügy döntőbírósági elintézésére vonatkozó kötelezettségének eieget tesz. Mindenkinek, aki híve a nemzetközi viták békés uton való elintézésének, remélnie kell, hogy a tanács nem fogja megszegni világos szerződéses kötelezettségét. A harmadik levél -írója Sir Gr aha m Bower. Szerinte az összes angolul beszélő népek nag^n örjávenden^k, ha a háborút kizáró paktum aláirosára sor kerül. E paktum szerint a nemzetközi vitákat háború, helyett biroi eljárással kell majd elintézni. Azonban még a paktumtárgyalások folytak, amikor a népszövetségi tanács elutasította a magyaroknak" egy bírói tárgya lásra vonatkozó kérelmét* ' , .. • ,. /Polvt.következik./