Napi Hírek, 1928. július/2

1928-07-17 [0183]

t Carrara julius 17. /Stefani/ Az itteni márvátoybányákban gondos .és hosszadalmas munkával rendkivül szép monolitot Dányászáiak ki,amelyből hatalmas oszlopot fognak késziteni. A ritka szép oszlop hossza 17 méter , átmérője 3 méter és súlya mintegy 400 tonna lesz.Mint a_lapok jelentik az oszlopot Rómába fogják szállítani és Mussolini miniszterelnöknek ajánlják fel ajándékképen. /MTI/ t Modena, julius 17. /Stefani/ Egy magánterületen folyó ásatások során az úgynevezett Campo Galliano oszlopmaradványt ástak ki, amelyre Julianus Apostata neve volt bevésve.Az archeológusoknak az a véleménye, hogy-az oszlop a Villa Emiliához vagy ennek egyik melléképületéihez tartozott./MTI/ b §L^ndon, julius 17. /Magyar Távirati Iroda/ A Times hosz• szabb cikkben foglalkozik a romániai helyzettel és azt hiszi, hogy a gyulafehérvári gyűlés határozatai legalább bizonyos átmenetet teremtenek a forradalmi állapotokhoz. A parasztpárt valószínűleg passzív ellenállást fog kifejteni, nem fognak adot fizetni, a hadsereg körében erős propagandát indítanak majd a katonáknak politikai célokra való kihasználása ellen. Ez nem fog hatásjáélkül maradni. A Bratianu-féle politika által okozott gazdasági válságot még súlyosbítja a rossz aratás, sőt sok helyen egyáltalán nem lehet adókat behajtani aparasztok teljes tönkrejutása miatt. Mamu igen népszerű a hadsereg körében. A köztársasággal való fenyegetés nem teljesen üresj az Amerikából visszatért kivándorlók köztársasági eszméké't hoztak magukkal; de különben sem lehet, a királyságnak mély gyökere ott. ahol a király legalább lizenkét évig nem tud majd uralkodni, a régens tanácsot pedig egyáltalán nem istenitik, Duca belügyminiszter a cikk iróia előtt igyekezett a forradalmi mozgalom jelentőségét'lekicsinyelni, de - Kérdi a cikkiró - ha nincs nyugtalanság az országban, miért kell annak legnagyobb részét, beleértve a fővárost is, ostromállapot alatt tartani, miért szükséges a rendkivül szigorú sajtócenzura és miért kell az ellene vétő újságírókat katonabörtönbe zárni. Gyulafehérvárt a nagygyűlés napján tengernyi katonaság vette körül. Mihelyt vége volt^az ülésnek, katonai repülőgépek Kémlelték a helyzetet. Duca épugy, mint^BratianUj még mindig meg. van- győződve, hogy csak a liberálisok tudják Romániát kormányozni. A régenstanács peíig azt reméli, hogj^ia sikerül a ^ülföldi kölcsönt megkapni s a termés jó'lesz, akkor a helyzet talán még megenyhülhet. Ez az.okoskodás nem helytálló, mert az elégedetlenségnek csak részben a gazdasági bajok az okai, nagyobbrészt azonban Románia legrosszabb tradícióiban,

1 a háború után labrakapott korrupcióban'ás törvénytelenségben kell a gyökereit keresnünk. Ma csak azt látja a nép, hogy a polgáraié ster^ a prefektus, sőt a biró is hajlandó megfelelő megvesztegetés ellenében a törvényt száműzni. A pör jelenleg a Nyugat és Kelet, vagy inkább a tizennyolcadik és a huszadik század között folyik, mert a nagy Románia politikai erkölcsi körülbelül a tizennyolcadik századra emlékeztetnek. Gyulafehérvár megindította Romániát a forradalom utján. Ma még'ki lehet kerülni, vagy legalább is enyhíteni lehetne az összeütközés erejét, mert a forradalom nem olyan dolog, amely általában hasznára válnék egy gyenge alkotmányu országnak. ^ •