Napi Hírek, 1928. július/1

1928-07-05 [0182]

Tisza maga - folytatja lord Danesfort - sohasem állította, hogy a magyarok egyedül rendelkeznének megfelelő képességgel a külügyek irányítására. Ellenkezőleg, arra törekedett, hogy megvalósuljon a külügyek vezetése terén az 1867.-i kiegyezésben megígért egyenlőség, amit sphasem hajtottak végre téliesen; leveleiben állandóan sürgeti ennek az egyenlőségnek a biztosítását és tiltakozik az osztrák hatóságok túlsúlya ellen, amire Ausztriának nem adtak jogot sem a kiegyezési törvény rendelkezései, sem pedig - Tisza nézete szerint - érdemei. Abban a levélben, amelyet 1914 augusztus 11.-én Buriánhöz intézett, Tisza világosan beszél arról a "feltétlen egyenlőségről- , amelynek a kiegyezés értelmében fenn kellene állania a monarchia két állama között a külügyek intézése terén. Lord Danesfort itt idézi Tisza emiitett leveléből a következő részt: "A monarchia politikai színvonalának és akció-képességének fenntartása szempontjából szükséges, hogy a magyar nemzetnek megmaradjon a monarchia külügyeinek intézésére gyakorolt irányadó befolyása, amelyet 1867-tŐl napjainkig kevés kivétellel mindig gyakorolt a másik állam sokkal inferiorisabb politikai tényezőivel szemben." Hasonló nézet jut kifejezésre - folytatja lord Danesfort abban a körlevélben is, .amely 1914 december 31.-én kelt. Ennek a körlevélnek a célja az volt, hogy megnyugtassa a magyar vármegyék közvéleményét, amelyet izgalommal töltöttek el a világháború óriási veszteségei és áldozatai. Ezeknek az áldozatoknak a gyümölcsei - a körlevél szerint - abban fognak remélhetően megnyilvánulni, hogy "gyarapodni fog a magyar nemzet tekintélye, súlya, politikai hatalma es érvényesülése a monarchiának a 67.-i Kiegyezésben biztosított paritásos szerkezetében". "A hozott áldozatokkal - irja tovább Tisza ebben a levélben és a tett erőfeszítésekkel arányban kell a nemzet hatalmának s a monarchia sorsát irányító befolyásának növekednie". Egyes bírálók - folytatja lord Danesfort - azt állították hogy amíg a külügyminiszter mellőzhette az osztrák miniszterelnököt addig a magyar miniszterelnök irányításától függött. Ennek az állitásnak megerősítése céljából hivatkoznak arra a levélre, amelyet Tisza 1914 szeptember 4.-én intézett Berchtoldhoz. Ez a levél azonban semmiképen sem támogatja az emiitett állítást. A levél lényege az, hogy a külügyminiszter megtagadta a tájékoztatás megadását Buriántól /Tisza képviselőjétől/ még pedig egy olyan kérdésben, amelynek tekintetében rendkívül fontos volt, hogy Tisza, mint miniszterelnök'teljes tájékozottsággal rendelkezzék. Ez •a kérdés az az ajánlat volt, amelyet House ezredes ujján'Amerika tett a közvetítésre. Tisza természetesen tiltakozott az ellen, hogy ezt a tájékoztatást tőle megvonják. /MTI/