Napi Hírek, 1928. június/2

1928-06-19 [0181]

—- A mezőgazdasági többtermelés céljaira felvett összegeket^ nem tartja teljesen indokoltnak

; mert a körülöttünk lévő államok elzárkózása miatt semmi előnyt sem var ettől az akciótól. A budapesti kereskedelmi és ipari kikötő építkezése nem produktív befektetés, mert a szomszédos államok kiméletlen gazdasági háborút folytatnak ellenünk. Helyesebb lett volna ennek a kérdésnek megoldását a fővárosra bizni. Kifogásolta, hogy a környező államok vizszaba>lyozó munkálatai és a mi ilyen iranyu munkálataink • között nincs meg a harmónia. Helyesli a tanyai iskolák fejlesztéseddé kifogásolja a külföldi kollégiumok szaporítását, mert attól fél, hogy a külföldi intézetből kikerült ifjak nem tudnak majd elhelyezkedni. Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter hangsúlyozta, hogy ebben az évbeií 20 millió pengőt fordítanak a tanyai iskoládra ." Állandóan azt hangoztatják, hogy a külföldi kollégiumok hozzájárulnak a szellemi proletariátus elszaporodásához, holott ennek az ellenkezője áll. E kollégiumok nélkül csak dúsgazdag emberek küldhetnek gyermekeiket külföldre az "idegen nyelvek elsajátítására. A magyar ösztöndíjasok szárnál kifogásolni nem lehet, mert igen nagy államérdek az, hogy minél több ifjú teayen szert speciális ismeretekre, v Beclc Lajos kiemelte, hogy súlyos jelenségek szólnak amellett, hogy az adózók teljes kimerülésén nem látszik meg az eddigi beruházások áldása. A fontos az, hogy hasznos célokra és a legszükségesebb kulturális feladatokra fordítsuk a felvett összegeket. Külonöseniíell törekedni exportképességünk fokozására. Baromfi, vaj- és tejtermékeink minőségének emelésével fel kell vennünk a külföldön a versenyt annál is inkább, mert ezen a téren találunk a legkisebb ellenállásra nyugaton. Amit a gabona-; liszt-és borexport csökkenésével veszítünk, e réven visszanyerhetjük. Érre az exportfoko zásra azonban nem hozzá nem értő alkalmi alakulatokkal kell törekedni, hanem az erre nevelt vagy már nagy gyakorlattal biró régi szervezeteinkkel és kereskedelmünkkel. Sajnálattal hallotta, hogy a mezegazdaság külön akarja az exportot megszervezni: ' eredményt csak akkofférhetühk el, ha az ipar és mezőgazdaság együtt szervezkedik kivitáLünk fellendítésére. Arra kérte a minisztert, teqye meg végre a döntő lépést az export megszervezése terén. Evek óta halljuk,"hogy szövetkezeti törvény készül, közben azonban az állam még mindig nyögi az utolsó évek szövetkezeti kinövésének hibáit. A szövetkezeteket vissza kell vezetni a társadalom körébe és azokat a részjegyeket, amelyeket az állam kényszerűségből vett át, a nagyközönségnek kell átadni. Szabó Sándor a mezőgazda.jági tcbbtermelés terén szükséges igen sok tennivalóra mutatott rá. kívánatosnak tartja, hogy e célra afőldmivelésügyi tárca minél nagyobb összegeket kapjon. A mezőgazdasági export, a műtrágya használata, a"terményértékesités, a típusok helyes kialakítása mind olyan probléma, amely ebben a keretben vár megoldásra. A szőlőtermelés fejlesztése nemcsaK mezőgazdasági, hanem munkás probléma is, mert a szőlőgazdaságok sok százezer családnakpdnak kenyeret. Rámutatott az exportfejlesztés szempontjából a baromfitenyésztés' fontosságára. Hasonló fontosságúnak tartja a gyümölcstermelés fejlesztését is. Súlyt helyez a tejszövetkezetek fejlesztésére és meggyőződése, hogy jó propaganda'és szervezés mellett nem maradnak el a kiváht eredmények. Az ármentesitő társulatoknak adott kölcsönök hasznát nemcsak abban látja,hogy megvédenek az árvizektől, hanem abban is,, hogy a• visszafoly ó kölcsönök a későbbi években is lehetővé teszik a beruházásokat. /folvtátáss feö.v /