Napi Hírek, 1928. június/2
1928-06-28 [0181]
§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A vallás- és közoktatásügyi miniszter a következő leiratot intézte az 0>szagos Közoktatási Tanácshoz: A kormányzó y Ur G Főméltóbága a hozzám intézett legfelsőbb kéziratában kiindulva abból, hogy ebben az évben báró Eötvös József népiskolai törvénye szentesítésének hatvanadik évfordulóján, az 1926. évi VII. törvénycikktől kezdeményezett nagy népoktatási akcióval a nemzet páratlan áldozatkészsége országszerte a hatosztályu népiskolát immár nagyrészt a valóságba átültett e, arra szólított fel, hogy a nemzet települési, népesedési, közgazdasági és közművelődési helyzetének gondos mérlegelésével - örvényjavaslatot terjesszek a nyolcosztályu népiskolának tiz évi átmeneti idő alatt leendő •fokozatos megvalósítására vonatkozóan,alkotmányos tárgyalás végett az ország gyűlés elé. A világháború óta Európa legtöbb államában az iskolai reformok egyik főproblémája a népoktatás kereteinek kibővítése. Mindenütt, ahol 1918. ota a népoktatásügyet reformálták, az iskolaköteles kor felső határát kitolták s a tobábbképzó iskolák szervezésével a népoktatást a 17-18. életévig iparkodtak kiterjeszteni. A népiskola kereteit világszerte kibőviteni iparkodó törekvéseknek mélyebb s a mi nemzetünkre is érvényes okai vannak. Az első ok a kor egyetemes^demokratikus szellemében gyökerezik: A nagy tömegeknek, a társadálom alsóbb rétegeinek is minél többet kell juttatni a szellemi lávákból, mert főkép a müveltéég fokozódásától várhatjuk a társadalmi ellentétek kiegyenlítését. A második ok gazdasági természetű. A gazdasági termelésben elsősorban nem a mennyiség növelése, hanem inkább a minőség javítása emeli a nemzet jelétét, külső á : s belső gazdasági erejét. A termelés minőségének javitása pedig csakis a munkásság nagyobb műveltsége utján lehetséges. A harmadik főok az a politikai belátás, hogy a demokrácia növekvő 'uralmával mind nagyobb tömegek vesznek részt az állami és egyéb közügyek intézésében és kapnak lehetőséget politikai jogaik gyakorlására. Ehhez azonban kellő műveltség szükséges: &z egészséges politikai demokrácia csakis a kellő műveltségi demokrácián épülhet fel. De megköveteli a nyolcosztályos népiskolái a nemzeti öntudat hatékonyabb kifejlesztése is, melyre a trianoni határok közé szorított Magyarország valamennyi fiának az eddiginél fokozott. mértékben van szüksége. Ennek elérésére a hatosztályu népiskola nem elégséges, mert a nemzeti irodalom legfőbb termékeit, a nemzeti történelmet, Magyarország alkotmánytanát és földrajzát az V. és VI. osztály még kevésbé érett elméjű tanulóival nem lehet maradandó hatással feldolgozni. Ha a nemzeti öntudat nem függ is egyedül ezektől a tanulmányoktól, mégis félő, hogy a nép lelkében nem fog az a szükséges tudás és érzület kialakulni, melyet a nemzet nagy jövendő feladatai okvetlenül szükségessé tesznek. A jövendő magyar apáknak es anyáknak jobban kell ismerniük a haza földjét, a nemzet múltját és alkotmányát . Végül a gyakorlati életben szükséges reális és technikai ismeretek sem dolgozhatók fel a hatosztályos népiskolában oly mértékben, hogy erre később az okszerűbb mezőgazdasági és ipari munkát építeni lehetne. Mindezen okok alapján a mai magyar népiskola keretét még a VII. és VIII. osztállyal óhajtom fokozatosan kibővíteni, ugy hogy a mindennapi iskolai kötelezettség az eddigi 6-12 éves kor helyett a 6-14 éves korig terjedjen, melyre még két éves továbbképző^.iskola emelkedik s igy a tankötelezettség a külföldi államok példájára a Ö> éves korig tolódik ki. /Folytatása következik./
