Napi Hírek, 1928. június/2
1928-06-26 [0181]
/A Jókai-síremlék-bizottság üléséről szóló tudósítás vége./ A megnyitó beszéd után Mariav Ödön dr. miniszteri osztálytanácsos ismertette a liremlékügy eddigi fejlődését és jelentette, hegy a siremlek^celiaira összesen száztízezer pengő áll rendelkezésre. Ismertette a tervező művészek jelentését is, amely szerint a síremlék néhány hónap múlva felavatható lesz i miniszter felkérésére ezután élénk eszmecsere indult meg, # amelyben a bizottságnak maidnem mindegyik tagja részt.vett. A bizo^tsa ö/ tagjai elismeréssel alóztak Klebelsberg gróf kultuszminiszternek es a fővárosnak azért az áldozatkészségért, amellyel a Jókai-siremlek megalkotását lehetővé tettek s télies elismeréssel nyilatkoztak a pályadíjnyertes mű művészi kvalitásairól. Klebelsberg gróf miniszter hattagú vegrehaito-bizcttsagot küldött ki, amelyben a székesfővárost két tag képviseli, többi tagja pedig: Hegedűs Leránt Petrovics Elek, Ugrón Gáborés Kertész K.Róbert előadója pedig Mariay Ödön dr. A munkálatokat a legrövidebb idő alatt kiadjak s igy a Jokai-siremlék előreláthatóan legkésőbb a jövő év tavaszán állani fog./MII./ /A Kun Béla-perről szóló bécsi tudósitás folytatása/ Az ügyész ezután visszautasitja azokat a panaszokat, amelyeket Kun Béla a vizsgálati fogsága alatti bánásmód miatt emelt és azt mondja,hogy Kun panaszkodik a helyett, hogy köszönetet mondana és kezet csókolna azérthogy oly szigorúan őrizték. Miért őrizték? Csak azért, hogy merényletek ellen megvédjék. Meg lehet elégedve, ha a jövőben minden más országban oly sorsa lesZ/mint nálunk. Az *, ügyész ezutanki bizonyitja, hogy a titkos szövetkezés miatt emelt vád jogos. Kun Bélának az a válasza, hogy a bécsi hatóságok tudtak'a magyarországi központi komiték fennállásáról, nem mértékadó. A fontos az, vájjon a magyarországi központi komité megengedett és ismert társaság volt-e. Ugyanez áll a bécsi külföldi komitéra. A fontos az. hogy itt külföldi komiténak nevezett szervezetet létesitettek, amely a hatóságok-előtt nem volt ismeretes és minden esetre államunk elleni működést fejtett ki. Megtévesztés az,ha állandóan magyarországi kommunista pártról beszélnek. Ez ugyanis, párt és nem társaság. Ellenben önálló szervezetű szorosan körülirt munkaköre társaság a magyarországi központi bizottság /Z.K./ és a bécsi külföldi komité./A.K./. Hogy ez a ket társaság titkos társaság volt. senki sem fogj a.kétségbevonni. Ha ugyanis Magyarországon az egész kommunista párt be volt tiltva, még inkább állt ez szervezeteire, amelyeket a magyar hatóságok előtt, is titokban tartottak. Tényleg a külföldi komité is meghatározott szervezeti célt töltött be , ami világosan kitűnik szabályzatából is. Kun Bélának az a kifogása, hogy bécsi összejövetelei magántermészetüek voltak, nem helytálló. Az összejövetelek ^ célja akágg a talált iratokból minden homályos célzást és a használt álnevek kellenére is eléggé kitűnik. Ha a bécsi rendőrség nem találta volna meg e rejt^ vények kulcsát, akkor nem sikerült volna azok megfejtése. Azonban maga az a mód, ahogy Kun Béla Bécsbe jött - egyszer jelentkezett, más' : jzor nem " mutatja itteni -tevékenységének titkos jeliekét. Az A.K.ugyan 1926.előtt Berlinében volt, azóta azonban székhelyét Bécsben ütötte fel. Az elévülésre való utar lás nyilvánvalóan nem helytálló. Még ha egyes bizonyítékok egyébként nem elég .. szilárdaknak látszanak is, a józan észt illeti meg itt a szó.)b,A.K-nak össze 1köttetésben.kellett állania a Z.K-valj mert különben érthetetlen" lenne a célja. Teljes ülések vagy pártkongresszus előkészítése előzetes szervezési tevékenységet tételez fel. Silágos hogy Kun Béla ebből a célból ptt Bécsbe.
