Napi Hírek, 1928. június/2

1928-06-26 [0181]

p ' § P á r i s, junius 26./Magyar távirati Iroda/ A Populaire jelenti, hogy tegnap tették le ünnepélyes keretek között a.párisi Szent Lajos kórház mellett építendő bélpoklos-otthon alapkövét, tekintettel arra, hogy Parisban ez az egzotikus betegség igen nagy számban szedi áldozatait és ezek elszigetelése szükségessé vált. Az otthon épitésének költségeit nagyrészben a máltai lovagrend korházi szövetsége fedezi. Az Homme Libre erre vonatkozó cikke szerint ennek a szörnyű középkori betegségnek Parisban való terjedése azt mutatja, hogy az egészségügy dobszó es trombita. ' nélkül ugyan, de vissizafele nálad. Leprasotthon épitése helyett inkább a lepra megszüntetéséről kellene gondoskodni. p § P á r i s , junius 26./Magyar Távirati Iroda/ A Quotidien mint különös jelen-őségét ismerteti a Pravda ielentése alapján, hogy Oroszországban még vannak városok, ahol Lenin neve teljesen ismeretlen. Lenin halála évfordulója alkalmával az oroszországi Krasznaja Horda nevü városka rendeletet kapott az ünneplésre. A város szovjetje sürgősen átirt a tartományi szovjethez és átiratában ezeket mondja: Mivel semminő értesülésünk sincs erről az emberről és azt sem tudjuk, hogy ki volt, kérünk sürgős tájékoztatást reá vonatkozólag. A Quotiaien megjegyzi, hogy nem koholt történetről van szó. :: L o n d o n. junius 26./Wolff/ Wheatley munkásvezér, aki a MacDonald kormány népjóléti minisztere volt, «. • tegnap es testbeszédében kijelentette, hogy egyetért Maxton és . Cook legutóbbi felhivásárai. Ezzel Maxton és Oook a munkás, 'g/mostani politikája és vezetősége elleni küzdelmében fontos segítőtársra talált./MTl/ ]_ párt ytwJtéiit Bécs, junius 26. /Bécsi Távirati Iroda/ Az európai német népcsoportok szövetságének közgyűlésén dr. Brandsch Rudolf elnök /Erdély/ a megjelentekhez intézett üdvözlő beszédében hangoztatta, hogy • a világháború több mint tizenkét államba tagolta szét a német nemzetet. A németek mindenütt a mai Közép- és Dél-Európa békéjét, * , talpraállitását és rendjét szolgálják; becsületes igyelevéssel akarnak együtt dolgozni a többséghez tartozó népekkel. Az elnök be vezető szavai utan dr. Seipel szövetsági kancellár mondott beszédet, amelyben többi között a következő kijelentéseket tette: A külföldön élő németek abban a tudatban költöztek mos tani országukba, hogy ott is németek maradjanak és meghonosítsák a német iogot. Törekvéseikben az az akarat nyilvánul meg, hogy megtartsák a földet, amelyen laknak, anélkül ^ogy kénytelenek legyenek önmagukról lemondani. Lehetetlenség volna számukra, hogy feladják németségüket azokban az államokban, amely ékben élnek, de ép ugy nem barátkozhatnak meg azzal a gondolattal s em, hogy feladják szülőföldjüket. Ezt a földet elődeik munkájával szerezték meg és ez a föld hazájukká vált. A világ békéjének és az, emberek megértésének érdeke kivánia, hogy a németek a különböző államokban teljes értékű németek maradjanak. Akadnak államférfiak, akik,a kisebbségi problémában kellemetlenséget, sőt szerencsétlenséget látnak. En nem tudom, vaj ion az a kétszeres és háromszoros elzárkózás, amely az európai államok között'fennáll. nem.okoz-e sokkal nagyobb veszélyeket, mint a kisebbségek létezése. Nem tudom, vájjon nem menne-e veszendőbe temérdek munka, ha az államok nem lennének kénytelenek megtűrni kisebbségeik fennállását és ha ezok - helyzetükre való tokintettel - nem végeznék a tőlük telhető legnagyobb munkát. /MTl/