Napi Hírek, 1928. június/2
1928-06-26 [0181]
Bécs, iunius 26./Magyar Távirati Iroda/ Kun Bélát és két társát ma vonja felelőségre a bíróság titkos szövetkezés cimén. A tárgyalást, amely épen két hónappal követi a volt bolsevista diktátor letartóztatását, az országos törvényszék esküdtszéki t anácsa előtt tartják meg dr. Czerny udvari tanácsos elnöklésével. Kun Bélát ezenkivül tiltott visszatéréssel és hamis bejelentéssel, a 33 éves Mayerhofer György kereskedőt titkos szövetkezéssel, a 35 éves Breuer Ilona magánhivatalnoknőt pedig, aki Kun Bélának magántitkárnője volt, utlevélhamisitó? utján^elköve^ett csalás vétségével vádolják. A vád arra a terjedelmes irományanyagra támaszkodik, amit Kun Béla letartóztatása után Kun Béla Neubaugasse 5. szám alatti irodájában találtak. A válirat többi között a következőket tartalmazza: Kun Béla 1919 r augusztusában, a budapesti tanácskormány bukása után, -Bécsbe menekült, ahonnan azután 1920 július 15.-én közrendészeti okokból örök időkre kitiltották Ausztriából. Kun Béla erre Moszkvába költözött. A szovjetunióban vezető állásokat töltött be, fontos katonai' feladatok végrehajtására kapott megbizást, és az ő gondja volt az is, hogy külföldi városokban irányitsa a kommunista mozgalom szervezkedési munkáját. Egy időben vezetője maradt a magyarországi kommunista pártnak is. Amikor a magyarországi kommunista partot feloszlatták és betiltották, a párt a magyarországi kommunista part központi bizottságának pártvezetősége utján /Z.K./ folytatta tevékenységét. A mult év december havában a Z.K. tagjai a következők voltak: Kun Béla, Landler Jenő ? Petri, "íeiss Ferdinánd, Weiss József és Zeiner Ferenc vezetők, továbbá Sándor Bála, Révay József, Lándor Béla és Kiss Hugó jelöltek. Ez év február25.-én Landler meghalt. Lándort és Kisst viszont letartóztatták. A 7 .K. összetétele erre a következőképen módosult: Kun T-éla, dr. Lukács György, 'Teiss p erdinánd, Weiss József, Petri, Zeiner és Szántó vezetők és Révay jelölt. A székhely Budapesten volt. Kun Béla 1928 áprilisában az ellenőrző bizottsághoz a'következő jelentést intézte: "Aladár elvtárs/Szántó álneve/ Budapesten mint a Z.K. semleges titkára, önfeláldozó és dicséretreméltó munkát végzett." k Z.K. tagjai közül azonban csupán egyesek tartózkodtak Magyarországon, r a többiek - igy Kun ^éla,Révay és Landler - a külföldön maradtak. A Z.K. azonban évenként három izben teljes ülésre ült egybe, hogy meghallgassa a végrehajtó szervek jelentését és megállapítsa a munkatervet; ezeknek a teljes üléseknek az előkészítését az / úgynevezett külföldi bizottság t /A.K./ végezte; erre bizták egyébként is a szervező munkát. Az A. K. vezetősége három tagból állott." Alpári Gyula például 1927 október 21.-én Landler Jenőhöz intézett levelében a következőket irta: "Tudomásom szerint az A. K,-nak Rónayn /Kun Béla álneve/,"önön és csekélységemen kivül nincs más tagja." Alpári kiválása és Landler halála után 1928 februárjában az ő helyükben Lukács Gyürgy és Zeiner lett az A. K. tagja. Az A. K. székhelyét »1927-ben Bécsbe helyezték át. Ezt a következtetését az államügyészség a lefoglalt levelekre és jegyzőkönyvi kivonatokra alapitja. Igy•például egy 1927 évi szeptember 25.-i jegyzőkönyv is azt tartalmazza, hogy Gyula /Alpári/ nem vett részt az üléseken, noha Bécsben tartózkodott. Alpári 1927 október 2.1.-én Landlernek, aki akkoriban a hütteldorf i Park-szanatoriumban tartózkodott a következőket irfe: "Utazásom célja az volt, hogy összejöjjek az A.K.-val." /Folytatása következik/
