Napi Hírek, 1928. május/2
1928-05-30 [0179]
§ Közkönyvtáraink már a háború előtt élénk összeköttetésben yoltak az amerikai tudományos intézetekkel, de a viszony szorosabbá a háború utan valt. Először a Rockefeller Fundation sietett nagyobb adomány nval könyvtáraink támogatására és megküldte a háború alatt elmaradt ame-r—rlkai kiadványok legnagyobb részét. Most a Carnagie Endowment nagy ajándéka érkezett meg a budap ;sti egyetemi könyvtárhoz. Kiienc ládában 7b6 müvet, 1196 kötetet küldött gondosan összeválogatva, oly kiváló munkákat, amelyekből az Amerikai Egyesült-Államok társadalmi, gazdaság, állami irodalmi élete tanulmányozható, B gazdag ajándék, melynek értéket > y iZ- • P en g őrö becsülik, lehetővé tette az egyetemi'könyvtárnak, hogeddigi Amerikára vonatkozó anvagának egyesítésével egy külön amerikai gyűjteménytj egy American Library-t lét\sitsen. Sz a speciális könyvtár harmadik egész uurópában, mert ez .nkivül csak Hamburgban és Pécsben van hasonló. /MTI/ § <V a s h i n g t o n , május 30. Coolidge köztársasági elnök Oettysburgban az 1863-iki polgárháborúban június l-e és 3-ika között Ííí° 1• J sa t a ,színhelyén tartott emlékünnepélyen beszédet mondott a világueKe Diztositasarol, r A '&} öln ^ k beszédében egyebek között hivatkozott arra, hogv az igyesült-Allamok szárazföldi hadereje csak valamivel nagyobb, mint"egy kiegészítő rendőri erő hadiflottája pedig az egész világra kiterjedő óriási kereskedelmi összeköttetéseinek védelmére épen hogy elegendő. Az Egyesült-Államok ilyen szerény keretek között •• * < v'•. , A t> - tartett haderejükkel tisztán védelmi célokat szolgálnak, egyetlen nemzettol sem akarnak semmit erőszakkal elvenni. Az Egyesült-' - llamckr Haitiban, Nikaraguaban és Kinában csupán alattvalóinak védelmére tartózkodnak, Haitiban és Nikaraguaban ezenkívül az illető kormányok is felkérték őket, hogy segédkezzenek a rend és a nyugalom fentartasaban. \Jft febaha. Az emberiesség érzésén kivül az Egyesült-Államok messze ágazó érdekeltségei^ békét teszik kívánatossá, mert nincs a földön olyan két ország, amelynek háborúskodása ne sértené az Egyesült-Államok érdekeit. Szembeszáll a fegyverkezés gondolatával, amely rendkivül sok áldozattal jár anélkül, hogy egyetlen tényezője volna egy nemzet biztonságának. Bizonyos váratlanul fölmerült esetekben a katonai erő:-- az egyetlen gyakorlati eszköze az emberi élet és vagyon megvédésének, a világ civilizációja azonban eléggé előrehaladt, semhegy véletlen incidens világraszóló konfliktust okozhatna. Bebizonyult, hogy a hátóru nem lehe: hasznothozó. A clJilizáció utia kétségtelenül a béke felé vesét. Ennek okai kézenfekvők: háborút indítani annyi, mint erőszakot alkalmazni. A béke a józan ész megvalósulása, mig a háború maga a törvénytelenség. A civilizáció legfőbb" erőfeszitése, hogy a világot aláren elje a törvény uralminak. A nemzetközi törvények iránti engedelmesség azonban kölcsönös kötelesség. Nemcsak nekünk kell lelkiismeretesen betartanunk, de másoktól is el kell várnunk ; hogy tiszteletben tartsák. AZ Egyesült-üllamck befolyásával és példájával sokat tehet albán az irányban,' hogy elvegye a kedvet mindenkinek a nemzetközi jog be nem tartásától. /Folytatása következik./
