Napi Hírek, 1928. május/2

1928-05-30 [0179]

L § L o n d o. n , májvs 30. /Magyar Távirati Iroda/ A Daily Telegrap^ brüsszeli levelezője szerint Benes Berlinben Schubert német államtitkár előtt igen őszintén *• • * • , nyilatkozott a német-osztrák csatlakozásról. Nem titkolta, hogy ez a lépés ellenkeznék Csehország érdekeivel es talán nem is volna háború nélkül keresztülvihető és újból fajissz feléleszthetné Anglia és Franciaország ellenséges érzéseit Németországgal szemben. Azonban, egy esetben hajlandó volna álláspontját a csat lác ozással szemben megváltoztatni, ha tudniillik Németország és Ausztria belépnének egy tágabb középeurópai koalicióba, melynek struktúrájáról Benes ugyancsak igen őszintén nyilatkozott. Eleinte csak gazdasági kombinációt kontemplál, végcélja azonban politikai föderáció lenne. Hozzátette, hogy Németország mindenesetre bevonatnék az ilyen vám- vagy politikai szövetségbe, biztosította továbbá a Wilhelmstrassét, hogy terve nem irányul sem'Magyar ország, sem Olaszország ellen és hogy barmi éleesk is a jelen pillanatbansc a nézeteltérések Csehország ós Magyarország között, végeredményben békésen fognak megoldatni, akárcsak az olasz-jugoszláv differenciák. A lap szerint Benes jo benyomásokkal távozott Berlinből. L §London, május 30. /Magyar Távirati Iroda/ Az angol sajtó a legnagyobb óvatosággal és tartózkodással ir az olasz-jugoszláv differenciákról és bár a legtöbb lap nem nyilvánítja véleményét, mindazonáltal kierezheto az az aggodalom, hogy az ilyen súlyosabb zavargások megismétlődése, még ha egyelőre békés uton intéződnek is el, maradandó hatást gyakorol a két nep közti amúgy sem jó viszonyra. A sorok között kiolvasható az a felfogás, hogy a jugoszláv kormány nem annyira saját jószántából, mint az angol pénzcsoport követelése folytán készül csak ratifikálni a i • nettunói egyezményt, ami természetesen Olaszország számara lényegesen csökkenti e Lépés értékét, továbbá, hogy a jugoszláv psychclógianál sohasem lehet az ilyen villonágsok végleges elfekejtésére szamitani, A Daily Telegraph diplomáciai levelezője hangsúlyozza, hogy Mussolini jegyzéke egyáltalán nem volt ultimátamieilegü es hogy az clasz kormány ismeri a jugoszláv belpolitika nehézségeit. Másrészt azonban félni lehet attól, hogy Radics és társai erősebbek lesznek a belgrádi kormánynál, ami nemcsak az európai békére, hanem elsősorban magára Jugoszláviára nézve lenne igen sajnálatos, mert a keresett 30-50 millió fontnyi kölcsön kilátásai az clasz-szerb viszony stabilizálása nélkül rendkifeül rossiák . A levelező hozzáteszi, hegy a Népszövetség nem fog közbelépni. A lap vezércikke szerint Jugoszláviának nagy kölcsönökre van szüksége és a londoni pénzpiacon , amelyhez fordult, igen helyesen a nettunói egyezmények ratifikálását követelték elsősorban. A belgrádi kormány ezt meg is igérte, azonban ezzel otthon rettenetes vihart támasztott saját maga ellen. A helyzetet komplikálja a jugoszláv-frania katonai szerződés, amely Jugoszláviát teljesen a^kisantant érdekszférájába szőritja és már előre is paralizálta a nettunói egyezményeket. Ezenkívül a két ország között alapvető vérmérsékleti és felfogásbeli ellentétek vannak, már igen régóta rossz szomszédok és egyikük sem akar a jelenlegi állapotba belenyugodni, amely főként kölcsönös kompromisszum eredménye. / Folytatása következik./