Napi Hírek, 1928. május/1
1928-05-03 [0178]
§ A belügyminisztérium csendőrségi osztálya hivatalosan közli: A tolnamegyei bátai csendőrőrsrie beosztott Kovács Sándor csendőrőrmesterea'ma reggel 9 órakor hirtelen elmebaj tört ki. Karára vette szerelvénvét és fegyverzetét, mintha szolgálatba akarna indulni. Ebben a pillanatban lépett be a szobába Krascsenics Péter tiszthelyettes őrsparancsnok, akit a megőrült őrmester szo nélkül agyonlőtt. A lövés zajára elősiető Délc|eg Antal csendőrt, majd utána az orsfőzőnőt agyonlőtte, Krascsenics tiszthelyettes feleségát pedig súlyosan megsebesítette. Kovács őrmester ezután felfegyverkezve kiment a'közságbe és ott Bátor Ferenc bátai lakost, a Hangya szövetkezeti áruda üzletvezetőjét is, szintén minden ok nélkül, agyonlőtte. Az őrült csendőr ezután Bátaszék felé elmenekült. Az üldözésére azonnal kirendelt csendőriárőrök délután 2 órakor akadtak reá, amint a mezőn heverészett. Kovács őrmester üldözőivel is felvette a harcot, majd mikor ennek kilátástalan voltát felismerte, agyonlőtte magát. k:q. »>.».í A pécsi csendőrkerületi parancsnokság az ügyben nadbirói vizsgálatot rendelt el. • A-TI./ t?o /Dinghofer nyilatkozatának folytatása./ Az osztrák kormánynak a volt tanácskormánnyal 1919. aurusztus 2-án létrejött merállapodása értelmében Magyarországnak csak oly bűncselekmények miatt volt joga a kiadatást kivánni, amelyek a kiadanadó személy kormányzati ténykedéseinek keretén kivül estek és ellentétben állottak az akkor érvényes törvényekkel és rendeletekkel. AZ osztrák hatóságoknak csak ily értelémben VQÖ: joruk a kiadatást engedélyezni. A magyar bíróságok által közölt adatok alapján tehát meg kellene lennie a lehetőségnek annak megállapítására, hogy e cselekmények a tanácsköztársaság akkoriban érvényes törvényeivel el • lentétben állottak. Közölni kellett volna tehát ezeket a törvényeket és rendeleteket/f meg " ""jállapitani, hogy e cselekmények nem tekinthetők a tanácsköztársaság alapelveinek megvalósítására és az ellene irányuló ellenáramlatok elnyomásara szolgáló eszközöknek, hanem bűncselekmények voltak, amelyek a vádlott politikai működésével semmiféle összefüggésben sem állottak. Ebben az értelemben azonban adatok nem állanak rendelkezésre. Az első kiszolgáltatási kérelem óta 1920. augusztus 24.-éig tizenegy hónán, vagyis kétségtelenül megfelelő idő mult el, amiértis a kiadatási kérelmet el kellett utas i tani. r#>ww iJWUfte/v Természetszerűleg nem lehet tudni,hogy a bácsi országos fotörvényszék milyen álláspontra fog helyezkedni ujabb kiadatási kérelemmel szemben. A fentemiitett 1919. augusztus 2,-i megállapo/dásra aligha lehet már visszatérni, mert az annak idején ' ! *ejr* . nyújtott menedékjog Kun^Bélának saját beleegyezésével bekövetkezett'elszállítása által nyilván hatályát vesztette és Kun Béla most kéretlenül tért vissza. A válasz # arra a kérdésre, hogy a kiadatást engedélyezni kell-e vagy nem. nyilván attól függ, hogy a Kun téla terhére rott bűncselekmények az 189b. március 10-én Svájccal létrejött kiadatási szerződés . ".' ászakasza értelmében /Eeichsgesetzblatt 1897.1./ tulnyomórészben közönséges bűncselekményeknek tekintendők-e vagy nem. Ugyanis a Magyarországgal fennálló kiadatási szerződés értelmében a Magyarország és köztünk lévő viszonylatban a kiadatások a kölcsönösség alap ján^ ama megszorítások! al történnek,amelyek az államok közti érintkezésben szokásosak. Eszerint politikai bűncselekmények miatt kiadatást nem engedélyeznek,el lenben valamely önmagábanvéve közönséges bűncselekményinek politikai szinezete,ha a cselekmény túlnyomórészében a közönséges bűncselekmény jellegét viseli, nem ok a kiadatás megtagadására./MTI./ - — — - — — ODC?^^ . ,
