Napi Hírek, 1928. május/1

1928-05-13 [0178]

/Sokorópátkai Szabó István beszámoló jánakf.f oly tatása./ Ma is kálváriára rendelt bennünket Isten keze s nem tudjuk, hogy melyik stációjánál vagyunk. De az bizonyos, hogy még nem vagyunkba végén. Tanuljunk türelmet, munkabirást, erőfeszítést és aldozatosságot az ősöktől. Teljesiténünk kell történelmi feladatunkat, ha összeroskadunk is. Nem szabad elfelé itenünkj hogy az a magyar nemzedék, amely Nagymagyarországot bett át s. amely nek tagjai mi vagyunk - 40-50-60 éves magyarok -^igavionói vagyunk ma a világtörténelemnek. Az a kérdés, hajlandók vagyunk-e, akarjuk-e a történelem szekerét felhúzni a kálváriára, akarjuk-e húzni a tizennegyedik stáción tul is a feltámadás felé. Azok, akiket a nemzet élére rendelt a nemzet akarata, szakadatlan munkával, roppant tűréssel és verítékezéssel.dolgoznak s a nemzet kell, hogv fáradozásukat megértve maga is kövesse példájukat. A magyar feltámadás alapja a gazdasági elet. E nemzetet nem kell munkára búzái tanunk, mert ezer év óta lelkes szeretettel és szorgalommal munkálkodott a maga földjén. A földmivesnép legnagyobb baja ma az hogy nem tudja terményeit kellő áron értékesíteni, Ezért igyekszik a kormány a gazdasági szerződések egész soránAk megkötésével piacokat teremteni a magyar fold gyümölcsének. M

ett ne feledjük el, hogy minél több magyar árut viszünk ki s minél inkább tudjuk magunkat függetleníteni a behozataltól, annál nagyobb becsülete van odakinn a magyar pénznek. A pengő nevét meg kell ismernie az egész világnak. Ezt azonban csak akkor érhetjük el, ha az ország termelésében minél nagyobb feleslegeket tudunk, elérni, mennél többet tudunk abból a külföldön ért ékes iteni. A kormány ismeri a magyar nép sebeit, feladata azonban nem az, hogy a képviselőkkel az országházban üres sirankozással töltse az időt. Siránkozással semmit sem lehet elérni s meghalhatna az a beteg, akinek orvosa gyógyítás helyett könnyezve tördelné mellette a kezét. Az orvosnak meleg szivvel, de hideg ésszel es nyugodt kézzel kell dolgoznia. Nem siró szeretetre, hanem cselekvő szeretetre, munkás szeretetre van szüksége e nemzetnek. Ezt a munkás szeretetet jelenti az a politikai gondolat, amelynek öntudatlan szolgála az ezeréves keresztény magyar lélek, amely hiven ragaszkodik földjéhez és hagyományaihoz, ^z a gondolat kell nekünk, nem pedig az, amely nem az ezeréves keresztény leiekből s a magyar nép ősi hagyományaiból virágzott ki. Az a nemzet, amely elfordul őseitől az elszakad saját talajától ás el kell pusztulnia, "ind éneke lőtt tudjunk egészen magyarok lenni. Tudjunk történelmi elkeseáedettségü, történelmi elszántságu ás történelmi hitű magyarok lenni. Nem engedjük magunkat többe semmiféle kalandba belesodorni. Fem fogunk többé idegen zászlókért Magyar várt hullatni, de minden áldozatra késznek kell lennünk a magunk fajtájáért. Nem az a fontos, mi történik velünk; a 40-50-60 éves nemzedék egyes tagjaival, hanem a nemzetnek kell élnie. Minden lelki és testi erőt munkába kell allitanunk a nemzetért. TJ

a igy cselekszünk, akkor ezsréves történelmi, es jövőbe dolgozó magyarok leszünk. S ha az utánunk jövő nemzedék megáll a sírjaink felett elmondhatja, hogy az a nemzedék, amely itt pihen, mindent elkövetett, hogy utódai útját elkészítette s megértve a maga történelmi szerepét, erőfeszítéstől és áldozatoktól roskadozva, de mégis biztosította szamukra a magyar jövendőt * Es bizonyos, hogy ez a későbbi nemzedék megáldja majd haló porainkat. /Folytatása következik./