Napi Hírek, 1928. május/1

1928-05-13 [0178]

- Húszéves évfordulóra jöttünk össze - mondotta*-j, hogy megemlékezzünk arról a férfiúról, aki Isten rendelkezése folytam nem lehet közöttünk testben, szellemével azonban, érzem, közöttünk van. Azok a jóslatok, amelyek a politikai életben való megjelenését kisérték, hon/ széthúzást fog támasztani, nem váltak valóra, mert amint ő mond/ivottá, nem sebeket ütni, hanem sebeket gyégyitani jött. A magyar nép összefogását hirdette és megbocsátással válaszolt mindig azoknak, akik őt támadták. A rágalmak és rosszakaratú emberek vitték ot a sirba s mi, az ő tsnitványai, hirdessük az ő igéjét: a társadalmi és felekezeti békét. Dolgozzunk egymásiránti szeretetben és erős hitben a magyar feltámadásért s akkor Nagyatádi Szabó István . * nyugodtan fog pihenni. Tankovics János beszédét mely meghatódottsággal hallgatták az ebéd résztvevői. Utána vitéz kovács Dénes" főszolgabiró Mayer"-János földmivelésügyi minis ztertifcös söntöt te fel, aki a jel enlévck nagy tapsa közben állott fel szólásra s"a következő beszédet mondotta: - Két évtized forgott le azóta, hogy Nagyatádi Szabó István bevonult a törvényhozás csarnokába s a maga hagyományos egyszerűségével elfoglalta helyét. Már első felszólalása feltűnést keltett. Igazságai ' anynyira-meggyőzőek voltak, hogy fellépése minden irányban provokálta á' birálatot. Voltak, akik rokonszenveztek vele, voltak, akik ellenérzéssel fogadták, sokan pedig egy kézlegyintéssel intézték el, mondván, hogy a magyar őserőnek^ez a szikrája nem más mint lidércfény, szalmaláng. - Nagyatádi azonban a benne megérlelődött céltudatos program alapján kidolgozta munkatervét, megalakította a magyar nép pártját s az 1910-es választások után már négy mandátummal vonult be az országgyűlésbe. Rövidesen kitűnt, hogy nem lidércfény volt, hanem világitó oszlop, amely igazságaival millió ember agyát és szivét világitotta"be. Ilik voltak ezek az igazságok? Talán fel akarta forgatni a társadalmi helyzetet, uj gazdasági rendet igért, elérhetetlen vágyakat akart kelteni az emberek sziyéb^? Nem.' Az volt a meggyőződése, hogy a magyar társadalmi és gazdasági rendet megbolygatni: nem szabad, hanem annak kereteit kell megteli^ teni azokkal az igazságokkal, amels/bket programként tűzött maga elé. Sokszor volt abban a helyzetben, hogy az ország sorsa úgyszólván rajta fordult meg. Az ő helyes Ítélőképességét mi sem bizonyitja jobban, mint az, hogy a megpróbáltatások után minden párt, minden program semmivé vált, csak az *vé maradt változatlan és változatlan na is. - Főtörekvése az volt, hogy meg kell alapozni az összhangot a magyar társadalomban, le kell rombolni a válaszfalakat•az egyes osztályok között és^a magyar egyetértést munkálta egész életében. Kidőlt a küzdök sorából. En, aki legjobban ismertem - ezt "vindikálhatom magamnak -(igazolhatom, hogy sokan igen rosszul és ferdén Ítélték meg, mert'nem volt alkalmuk közelről megismerni. Hirdette a földreformot s ennek szükségét is igazolták az események. De amikor az első szakértekezlet volt e kérdésben, ő volt az, aki öntudatos szóval fordult azokhoz, akik a reformot a legszélsőségesebben akarták végrehajtani. I volt az, aki óva -intett attól, hogy valaki avatatlan kézzel hozzá merjen nyúlni a földhöz, mert a fennálló rendszer^megbolygatása az ország gazdasgági létét kockáztatná. 1/ii.r ez is az ő előrelátását ós nemes konzervativizmusát jelentette és azt. hon-y volt bátorsága bárkivel szemben kiállani a maga igazságáért. • Az o fékező szerepe nélkül sokkal radikálisabb lett volna a földreform.