Napi Hírek, 1928. május/1
1928-05-10 [0178]
§ Belgrá&j május 10. /Avala/ Marinkovics külügyminiszter a képviselőház mai délelőtti ülésén válaszolt azokra az interpellációkra, amelyeket ^adics, Pribicsevics és Jovanóvics ellenzéki vezérek terjesztet** tek elő. Az interpellálok felvilágosítást kértek ama különböző forrásokból származó híresztelések tárgyában, amelyek szerint Olaszország vámunióba óhajt leni Albániával és véglegesen ki akarja terjeszteni védnökségét ®rre az országra. Magyarázatokat kértek továbbá arravonatkozéan.,hogy mi az igazi szándéka Olaszországnak Albániában, milyen magatartást tanusita nak az 1921 .november 9-iki aktát aláiró nagyhatalmak és hogy célszerű volna-e olyan lépést tenni, amely Albániát kiszabadítaná az olasz befolyás alél. . . Marinkovics miniszter az interpellációkra válaszolva a következőket mondotta; Semmiféle jel sincs, amely arra mutatna, hogy bárminő alapja lenne azoknak a sajtóhíreknek, amelyek szerint Olaszország vámunió ba óhajtana lépni Albániával, ezt követően pedig véglegesen kiterjesztené védnökségét erre az országra. Természetes - tette hozzá a miniszter — hogy nem rendelkezem közvetlen és hivatalos értesülésekkel ebben a kérdésben. Ez a lépés azonban ellentétben állana a nyitott ajtó elvével, amAlyet a nagyhatalmak magukévá .tettek,^valamint azokkal a tételes jogokkal, amelyek a szerződésekből folynak. Nyilvánvaló, hogy nem ford ulhatok/ - m ég a legbarátságosabb formában sem - azzal a kérdéssel, /egy k ülallamhoz va j j on nfcncs-e szándékában figyelmem kivül hagyni olyan elveket, amelyeket éltalánosságban tiszteletben tartanak^ vagy megszegni olyun kötelezettségeket, amelyeket az illető állam ünnepélyesen magára vállalt. Vannak kérdések, amelyek nem merülnek fel sem a közéletben, sem az állami áletben. Ugyanebből az okból nem puhatolóztam abban az irányban - és nem is gondolok ilyesminek megtételére - hogy vájjon a ns gy hat a Ima k megengednének-e egy ilyen politikát, amennyiben ez csakugyan fennforogna. Egyébként ez felesleges is lenne, mert bizonyos, hogy a nagyhatalmak nem hagyhatnának jóvá egy olyan politikát, amely beleütköznék a szerződésekbe. -Azt hiszem - folytatta a miniszter - hogy ezzel a felvilágosítással megadtam a választ a lehetőség mértékéig az interpellálok két első kérdésére. Eö te le ssévgemne k tartom azonban kijelenteni, hogy .* parlamenti szokások szerint sz_okátlan uditásfez, hogy valamely idegen kormány szándékaira vonatkozóan intéznek kérdést a külügyminiszterhez . Az interpellálok személyének tartozó udvariasságból iparkodtam a lehetőség határai között választ adni a feltett kérdésekre, ki kell azonban jelenteni, hogy ha ez az eset megismétlődnék, akkor nem vehetnem magamra a felelősséget, hogy ilyen gyakorlat honosuíjon meg véglegesen a parlamentben. Ami a harmadik kérdést illeti, válaszom az, hogy nem történt semmiféle olyan uj körülmény, amely igazolhatná részünkről ujrbb demars megtételét. Egyébként semmikép sem tudjuk megakadályozni, hogy a'nagyhatalmak és közöttük Olaszország is - ne gyakoroljanak bizonyos befolyást a Ú Balkánon. Amit megtehetünk, az mindössze abban áll, hogy iparkodunk odahatni, hogy ez a befolyás összhangban álljon a dolgok fennálló nemzetközi jogi rendjével, a Balkan függetlenségének elvével ós jogos érdekeink tiszteletbentartásával, Ebben az irányban mozgott diplomáciai akciónk. Ezt a célt szolgálták eddig kifejtett - és ezután is kifejtendő törekvéseink, amelyek arra irányulnak, hogy Jugoszlávia és Olaszország között barátságos egyetértés létesüljön mindazokban a kérdésekben, amelyek a két államot erdekük. Az interpellálok bizonyára egyetértenek velem abban, hogy a korrekt és kedvező megoldás nem csupán'hidegvért és jóakaratot kivan, hanem meginkább türelmet es diszkréciót. Amikor erre a feladatra vállalkozunk, bizunk őgyünk igazságában és bizunk külpolitikánk korrekts gebén,amely az európai általános érdekekkel és a müveit nemzetek nemes törekvéseivel tel.ies összhangban a béke fenntartására és megszilráditásám ~"" ' irányul,/MTI/
