Napi Hírek, 1928. május/1
1928-05-07 [0178]
§ P é c s, máius 6. A Magyar Statisztikai Társaság ma tartotta Pécsett hatodik ünnepi ülését, amelynek keretéhen leleplezték két pécsi származású kiváló magyar statisztikus emléktábláját. Mintegy 50 statisztikus vett részt az ülésen. Vasárnap reggel kilenc órakor Vizaknai Antal emléktábláját leplezték le a kiváló tudós rácvárosi szülőházán. Kovács Alajos dr. helyettes-államtitkár, a Statisztikai Hivatal igazgatója, méltatta Vízaknai érdemeit. Utána a-rácvárosi temetőben a nagynevű statisztikus sírjára is koszorút tettek le. Délelőtt fél tiz, órakor dr. Buday Lászlónak, a Központi Statisztikai Hivatal volt igazgatójának, a Magyar,,.*wr+nj '. Sta. tisztikai Társaság megalapitó iának és első elnökének Hunyadi-utcai szülőházán leplezték le az emléktáblát. Itt Laky Dezső műegyetemi-tanár, a társaság másodelnöke, emlékezett meg arról a nagyszabású irodalmi munkásságról, amellyel Buday a magyar szakirodalmat külföldön is elismertté es meg 7 becsültté tette. Az emléktáblákat a közönség nevében Nendtvich Andor polgármester és Kisfaludy György körjegyző vette at. , , ,, Délelőtt tizenegy órakor vette kezdetét a városháza dísztermében az ünnepi ülés amelyen a különböző hatóságok, érdekeltségek és intézetek is képviseltették magukat. Thirring Gusztáv elnök megnyitó beszédében utalt Pécs város kulturális jelentőségére. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg Vizáknál Antalról ás dr. Buday Lászlóról,majd ismertette a társaság céljait. Nendtvich Andor polgármester a város közönsége nevében, Hoffer Kálmán vármegyei foj egyz" Baranya vármegye közönsége nevében, lovag Vasváry ^erenc dr. rektor pedig a pécsi egyetem nevében üdvözölte a vendégeket. Kresz Károly, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének igaz-" e-atója, a magyar hitelviszonyokról tartott tanulságos előadást. Kimutatta, hogy aoékében több mint hatszor annyi tőke állott rendelkezésre, mint a stabilizáció megindulásának időpontjában. Azóta némileg javult a helyzet^ do a belső tőkeképződés még békeidőben-sem tudott lépést tartani a szükséglettel, annál kevésbbé képes erre most. Ilyen körülmenyek között külföldi tőkére van szükség, ennek azonban meg vannak a maga hátrányai. Rámutatott arra, hogy a kamatláb a mostani viszonyok következtében magas és nem is remélhető, hogy rövid idnn belül a kivánt mértékben enyhülne. A csökkenést csak a természetes fejlődéstől: a tőke szaporodásától lehet elérni. Mindent el kell követni a tőkeképződés érdekében és el kell háritani az útból a tőkeképződés akadályait.. Kerülni kell a túlságos adóztatást és a költségvetési többleteket. Ösztönzést kell adni a tőkegyűjtésre. Felvilágosításra, prows.£ pagandára a takarékosság fejlesztésére van szükség. Már a gyermekeket is nevelni kell a takarékosságra. Előadásának végén megállapította, hogy _ a legnehezebb áveken már tul vagyunk és remélhető, hogy a nemzet meg fogja találni a-helyes utat, amelyen továbbhaladva közgazdasági felvirágzását szolgálja. ' A nagy tetszéssel fogadott előadás után Mutschenbacher Emil, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ügyvezető igazgatója tartott érdekes előadást a mezőgazdasági válságról. Nemcsak a gazdatársadalom erzi meg ennek a válságnak a következményeit, hanem az ipar, a kereskedelem és a fogyás; tó közönság is. Ez nem osztály-kérdés, hanem országos kérdés. Hármas válsággal áliunk szemben: a termelés, az értákesités és a hitel válságával. Drágán termelünk és rosszul értákesitjük áruinkat mert tulmagasak a ter r " melesi költségek. Ezen a helyzeten változtatni kell. Az okokat, ha kutatjuk, ezeket megtaláljuk a világgazdasági, nemz-et gazda sági és magángazdasági téren E téren van segítségünkre a statisztika, amely számokban állitja elénk a diagnózist.