Napi Hírek, 1928. április/2
1928-04-18 [0177]
§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A felsőház pénzügyi, valamint közjcgi és* tcrvénvkezési együttes bizottsága ma délelőtt 11 órakor Juhász Andor elnöklete alatt ülést•tartott. amelyen az ipari záloglevelekről szóló törvényjavaslatot tárgyalta. A bizottság ülésén a kormány részéről Bud Kanos pénzügyminiszter, Térf'fy Gyula államtitkár és Iklódy Szabó János helyettes államtitkár vett részt. Wekerle Sándor előadó behatóan ismertette a javaslatot és a felsőház \ elé terjesztendő jelentéstervezetet. A javaslathoz Scitovszky Tibor szólalt fel,és annak az aggodalmának adott kifejezést, hogy a generális hipotheka nyújtásával elzáratnak a jelzáloghitelt igénybevevő vállalatok a hitel egyéb formáinak igénybevételétől, mert a reális hitelalap jelzálogi lekötése után . aligha nyújthatnak majd a vállalatok hitelt. A felszólalásra Bud János pénzügyminiszter válaszolt s kifejtet-' te, hogy_a_kormány tisztában volt azzal, milyen nehéz kérdéssel áll szemben. Megállapítja, hogy a gondolat, amellyel a ház elé jött, úgyszólván Magyarországon merült fel először. Ma tőkeszegénység uralkodik az or.s zágban" s ezért a vállalatok tőkeemeléssel és rendes kötvénykibocsátással nem tudnak olyan tőkéket szerezni, mint normális viszonyok között s igy hosszabb lejáratú hitelhez kell őket Muttatni, Bz volt a lényegbeli szempont, ami a kormányt a törvényjavaslatnál vezette. Ami Scitovszky Tibornak az általános jelzáloggal szemben kifejtett aggodalmát illeti, ő osztozik .ebben, de lényegbeli különbség van az ingatlanoírés iparvállalatok között. A földnél és a háznál az alapérték maga a föld és az ingatlan. Az iparvállalatnál az ingatlan, az a kis földterület, amelyen áll, csak akkor érték, ha a vállalat valóban üzemben van, vagy ha az üzem megfelelően megy. Ilyen körülmények között természetes, hogy ha az ipari hiteit alá akarjuk támasztani, akkor az ipari vagyont a maga egyetemlegességében kell lekötni. Több ajánlat érkezett a pénzügyminisztériumba, még pedig valamennyi ugyanezen az alapon. Nem osztja Scitovszky Tibornak azt az aggályát, hogy az üzemi hitelek: csorbát szenvednek majd, mert a felveendő kölcsönöket invesztíciós célokra fogják fordítani s a megerősödött vállalatok hitelképessége igy csak növekedni fog. Az ioar az egész világon átorganizálódik. A legnagyobb felelősség ebben a kérdésben ott van, hogy amikor egy ilyen uj intézmény bevezetéséről van szó, azt a legnagyobb körültekintéssel kell megtenni. A nem hitelképes vállalatokat ki kell zárni, mert az ilyen vállalatok veszélyt jelentenének hitelpolitikánkra, i^pen azért kevés számmal lesznek azok, akik ehhez a hitelformákhoz hozzájuthatnak. A telekkönyvek ellenőrzésénél fontos a tények helyes megállapítása. Maga is belátja, hogy ami a zárgondnokra vonatkozó rendelkezést illeti, itt törvényhozásunk erős nóvummal áll szemben. Azt tartja azonban, hogy a zárgondnok helyes kiválasztására azok a tényezők hivatottak, akik^a működést állandóan figyelik. Nom lehet feltételezni, hogy a hitelező saját érdekei ellen küldene~ki zárgondnokot. Ez a törvlnyjavaslat ujabb lépést jelent a gazdasági élet megerősítése tekintetében'. "A' bizottság ezután a javaslatot ugy általánosságban, mint résszlcteiben elfogadta.
