Napi Hírek, 1928. április/2

1928-04-18 [0177]

§ Francia képzőművészeti kiállitás Budapesten. Az Association Francaise d>Expansion et d#Echange Ártistinues jövő év április havában nagyszabású modern képzőművészeti kiállítást rendez Budapesten a Nemzeti ozalonban, amelyen körülbelül 150 kép és szobor fogja a modern francia képzőmttvészét legjavát képviselni. Francia részről á kiállitás budapesti munkálatainak előkészítésére• dr. liózsaffy Dezsőt, a Szépművészeti Múzeum elsőosztályu őrét kértek fel. A kiállitás hivatva van felújítani a múltban fennállott kapcsolatokat a magyar és francia művészet között és a xarisban rendezendő magyar képzőművészeti kiállitás útját egyengetni. r y A Krétakör vasárnap délután. Harminchatodszor került szinre eadig táblásházak előt . a Krétakör, a Kamaraszínház idei szezonjának legnagyobb sikere. Klahund darabja a környékbeli közönség kipvánságara ezen a neten a pénteki és jövőkeddi előadáson kivül a rendes esti előadás teljes szereposztásával és helyáraival jövő vasárnap délután is szinrekerül. •• Bérli n,április 18. /Wolff./ A német ipari ás kereskedelmi gyules ma ult össze negyvennyolcadik-.telj es ülésere. Az ülésen megjelent a birooa Imi kormány több ké"vis/előie, köztük Stresemann külügyminiszter es dr. köhler pénzügyminiszter, azonkívül az országos kormányok számos Képviselője. Mencelsohn elnök megnyitóbeszédében a Dawes-tervezetről és a londoni egyezményről emlékezett meg, majd az amerikai némt tulajdon íelszabaditásárol nyilatkozott, amit szerinte a nagy amerikai nép részvéte nélkül nem lehetett volna elérni. * Az elnök után dr. Stresemann birodalmi külügyminiszter mondót a ceszedet. utalt arra, hogy 1923-ban mondott szavai még'mindig érvényben vannak. Akkor ugyanis azt mondta, hogy az államformáért való küzdelmet • az aktuális gazdasági nyomorúságra való tekintettel fel kell fijeszteni, rekem ugy tűnik fel - mondotta a miniszter -, hogy még távol vagyunk atí?l> hogy a háború es az utána következő idők sebeit kihevert' k volna. M

^,f?

s

.Jilagreszek gazdaságukat 30-40 százalékkal fokozták a háború előtti ídQKkel szemben, orró a még az 1913. évi nívóját sem érte el. Ennektoigyelmeztetesül kellene szolgálnia az európai országok s zárná rá^-gazdasagi megértés és együttműködés szempontjából. Aa elnök az északamerikai nemet tulajdon felszabadítását emiitette. Bármennyire érzem is ennek az v-tf^lPníS'

anyagl

.Jelentőségét, annál nagyobbnak tűnik fel előttem alapvető jelentősége a népek jovoje szempontjáből.Nem járja, hogy amikor az államok harcolnak a polgárok szened jenek. Ez tulajdonklpea a fairség íratlan törvényeinek megszegését jelentené a népek versenyében. A/, államok küzdelmeinek nem szabad az e^yes polgárt érinteniök. Hogv most a föld legnagyobb népe szakit az ilyen háborús jelenségekkel, ez örvendetes bizofJJÍ^lJSífl :

9.^ ismét visszatér az a meggondolás, hogy a világot nem 3 L a o Ji'i

ha ner

? szitunk egyszersmindenkorra valamennyi civilizált nepnei ezekkel az alapelvekkel. ' Mg mindig a jóvátételi terhek alatt szenvedünk, amelyek a közieke/F-ivt.kcv./