Napi Hírek, 1928. április/2
1928-04-17 [0177]
§ i • Miként; Vas'srminí s'zt'er mar^ előzetesen bejelentette, ma délelőtt benyújtotta az öregség, rokkantság és árvaság esetére szóló biztositás tárgyában készitett törvényjavaslatát. A miniszter e% aki bár nyolc esztendei államférfiúi működése^során hozzászokott az ünnepélyes alkalmakhoz, szemmellátható meghatottság vett erőt, amit hivei és azok, akik tisztában vannak a reformjavaslat horderejével, teljesen természetesnek is tartottak.De ha tekintetbe vesszük, hogy a Darányi-féle telepitések, a betegségi és baleseti kötelező biztosítás megalkotása és az agrárreform mellett a ma benyújtott javaslattal megalkotott öregségi és rokkantsági biztositás%odern Magyarország*részéről megtett legfontosabb társadalompolitikai cselekvés, na figyelembe vesszük, hogy az"agrárreformról szele törvények kivételével a világháború után hozott törvényalkotások között egyik sem nyúlt oly mélyen és gyökeresen a ma- • gyar sors alakításába, akkor érthető, hogy az a miniszter, aki^már *eszp- • tendők óta hirdeti a szolidarizmus gondolatát, egy pillanatra, megáll és elfogódottan ad hálát a Mindenhatónak, hogv lehetővé tette számáfa az ő, a szolidarizmus jegyében kibontakozott íársadalombölcseleti elveinek intézményes a 1 ka 1 ma zá s'i t. Politikai körökben nagy 'eltűnést keltett nemcsak a nagyarányú reformmunkának beterjesztése^ hanem az a hatalmas és kiváló elmeéllel megirt két tanulmány, a törvényjavaslatnak társadalompolitikai és annak biztos itástechnikai indokolásai. A régmúlt idők politikai életének memoárlelkületű öregjei tudni vélii , hogy Csemegi büntetőjogi kódexének javaslata óta egy törvényhez sem fűződött clyan nagyszabású indokolási anyag, mint Vass miniszternek ma beterjesztett javaslata. Megnyugvással veheti ezt a magyar társadalom, mert ebben azt a lelkiismertességet fiatja megnyilatkozni, mellyel a magyar társadalompolitikának felelős őre viseltetik mindannyiszor, valahányszor a dolgozó tömegek érdekében tehertételeket kénytelen a termelésre"!. .1« . dói tudjuk, hogy nem jelentéktelen az a teher, amelyet a nehéz viszonyok között l " a magyar gazdasági életnek az öregségi és ' .rokkantsági" biztositással kell elvállalnia.De ha . az érdekeltségek látják, hogy a teherviselés megállapítását és annak, módját milyen gondos megfontolások, mennyire szakszerű és alapos számítások előzték meg. akkor azzal a megnyugvással fogadják az uj intézményt megteremtő - jelenleg még - törvényjavaslatot, hogy az bár szamukra kiadásokat jelent,, de ennek elviselése alacsony araszoknak a szociális előnyöknek, elsősorban a fokozottabb mértékben biztosított ipari békének, melynek kialakulását megkönnyíti, hogy a javaslat hatékonyan csökkenti a nyomort, minden elkeseredésnek forrását. JLt^ri&a^U Az előterjesztett 190 szakaszos törvényjavaslatnak általános indoko lása t állambölcseléti megfontolásokból indul ki és beható vizsgálat alá veszi azt a problémát. Hogy vájjon az öregsépi és rokkantsági biztositás a caritasnak, vagy a solidaritasnak jegyében szül tik-e meg. ebből az elvi probléma , . ából vonja le Vass miniszter javaslatának indokolása ;z állami hozzájárulás kérdésére vonatkozó megállapításokat. Az indokolásból ragyogóan tűnik ki, hogy mi módon feji dik ki - éren a javaslat rendelkezései revén - a munkásbiztositásnak szűkebb hüvelyéből a. társadalom biztosítása, rohatóán látjuk tehát a kézműves- ás kereskedői rend szociális biztosításának ügyét és érdekes fejtegetések mutatják r.e a háztartási iKalmazot.ak társadalompolitikai helyzetét, általános szervez-ti szempontból is figyelemreméltó az indokolásnak a magyar társadalombiztosítás szervezeti egységesítéséről ás azokról az el járásokról .szóló része, melynek következtében lehetővé vált,hogy a társadalombiztosítás intázraénvei li^f'fj^v 1 ^ 1 ^ 8 ^, igazgatási költségekkel az ossz* járulék jövedelemnek legfeljebb 4 szazalek val oldjak neg az ügyviteli feladat okaL/Folyt,köv
