Napi Hírek, 1928. április/2
1928-04-28 [0177]
/ 3-peiri és kereskedelmi küldöttség Vass minisztérnél I.folytatás/ Az if>ari és kereskedelmi érdekeltségek olyan fundamentumai a főváros életének,amelyéknek épségben tartásat és felkarolását a főváros vezetősége kötelességének tartja s ezért vállalta e küldöttségnek a miniszter e_lé valé vezetését. Az iharos-és kereskedő-embernek ugyv-szólván legértékesebb vagyona a jóhirnév mellett boltjának fekvése es annak a felek részéről történt megszokása. Ha régi helyiségéből kimozditják,ez esetleg teljes tönkremenetelére vezet, A kormány rendkivül alapos megfontolással és óvatossággal készitette^elő a szabadforgalomra való átmenetelt és mindent megtett, hogy a visszaéléseket lehetőség szerint megakadályozz* s ez az átmenet nagyjában súlyosabb rázkódtatás nélkül meht is végbe. Mindamellett vannak olyan zavarok ez átmenettel kapcsolatosan, amelyek bizonyos fokig^ aggasztóak. A küldöttségben képviselt érdekeltségek a legkirívóbb konkcst eseteket memorandumban foglalták össze ,amelyet átnyújtanak a miniszternek, kérve 5t. érvén^esitee * . ** f befolyását,, hogy ahol a panaszok valóban indokoltak, azok lehetőleg orvoslást nyerjenek. Hasonló értelemben szólalt fel a küldöttség nevében Mészáros Győző/ aki hangsúlyozta, hogy csupán a legkirivóbb eseteket sorolták fel emlékiratukban, ezek az önben nagyjában az általános helyzetet is tükröztetik. Ha a helyzet igy tart tovább, akkor teljesen elviselhetetlenné válik az iparos-és kereskedő-rétegekre, Kxrte a minisztert, vezényeljen álljt a túlzások terén, mert különben a kereskedelem és ipar egyetemes érdekei kerülnek súlyos veszedelembe, Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter válaszában kijelentette^. hogy egyelőre nem tud lényegben nyilatkozni a kérdéssel kapcsolatosaiig mert nem ismeri a panaszok méreteit. Egyes esete^b.e/ ; megnyilatkozó túlzásokról neki is van tudomása/de nem tudja,vájjon az indokolt panaszeseteknek mekkowa sorozatával állunk szemben.Nyilvánvaló, nogy minden nagy átmenet, mint a miijen az üzlethelyiségek felszabadítása is volt, zökkenőkkel jár, mert e nélkül el sem képzelhető. De magát az átmenetet tenné lehetetlenné/ha az indokolt panaszeseteknek olyan sorozata merülne fel, amely valóban komolyan veszélyeztetné egyes gazdasági érdekeltségek helyzetét. A kormánynak nem feladata, hogy belenyúljon a magángazdasági életbe - hacsak okvetlenül nem szükséges, amikor ezt a törvény erejével megteheti de nem is szándéka ezt megtenni. Kétségtelen azonban, hogy igyekeznie kell a termelő és fogyasztó között beálló aránytalanságok, elsimítására és enyhítésére. Visszatérve a kérdés jogi oldaléra: az üzlethelyiségek felszabadítása az^egész vonalon megtörtént. Ezúttal nem akar részletesen nyilatkozni azokról a nagy gazdasági indokokról,amelyek erre a kormányt késztették,^ azonban ráirányitja a figyelmet arra, hogy a szanálási törvény,amely e kérdéssel foglalkozik, szintén két részre osztottaafelszabaditás tekintetében a bérleményeket: üzlethelyiségekre és lakásokra, tízek felszabadítana tekintetében két terminust is megszabott. Igaz, hogy a terminusok egyikét sem tudtuk betartani, de magának a törvénynek szelleméből kiderül az, hogy ha akár,egyik vagy másik kategóriában megtgrtént a felszabadítás, akkor a kormány többé nem élhet azzal a felhatalmazással^ hogy egyes gazda ságilag gyengébb egyének védelme oéljébói újból korlátozó intézkedéseket alkalmazhasson. Vagyis ha akár a bolthelyiségek,akár a lakások terén az általánqs felszabadítás már megtörtént, akkor kialudt a kormány ama felhatalmazása, hogy hozzányúlhasson e kérdésekhez. /Folyt, köv./
