Napi Hírek, 1928. április/2

1928-04-28 [0177]

/Az öregség és rokkantság esetére szóló biztosítási törvényjavaslat bi­zottsági tárgyalása. Harmadik folytatás./ E rendelkezések értelmében a magánalkalmazottak szolgáltatásai lényegesen értékesebbek, mint azok a szolgáltatások, amelyekre a munkásság hozzátar­tozói lesznek majd jogosultak. Ez elsősorban az özvegyek járadékára áll és ezért azt kéri. hogy a munkásság özvegyeit is ugy, amint azt a magán­alkalmazotti vonatkozásban tervezi a javaslat, az aggkori és egészségügyi állapotra való tekintet nélkül részesítsék özvegyi járadékban. Farkas István felszólalásában csatlakozott Peyer Károly megál­apitasahoz. Srődy-Harrach Tihamér a mezőgazdasági alkalmazottak kötelező szociális biztositása mellett szólalt fel, rámutatva azokra a közegészség­ügyi szempontokra, amelyek múlhatatlanul szükségessé teszik, hogy a magyar nemzet törzsét, az agrár lakosságot ugyanolyan intenzív szociális gondozásban részesitsék, mint a nemzet többi rétegét. Propper Sándor a munkásbiztositó intézmények szervezetéről be­szélt, Hangsúlyozta, hogy a munkásbiztositó intézet mai vezetőségével szemben a legnagyobb bizalmatlansággal van és figyelmeztette a minisztert arra. hogy autonómia nélkül tartósan nem tudja fentartani ezt az intézffi ményt. Elismeri, hogy a szociális biztositási vonatkozásban a miniszter a tavalyi reformmal száz százalékos győzelmet aratott a szociáldemokrata felett, de^rövid idő múlva rá fog jönni arra, hogy nagy hátrányai lesznek ennek a győzelemnek, mert a munkásság elkeseredéssel tapasztalja, hogy bár súlyos anyagi áldozatokat hozott az intézmény érdekében, mégis ügyet töle távolállok' intézik. Időszenünek tartaná, ha az ui biztositasi ág megteremtésével egyidejűleg megszüntetnék az intézet látszat-autonómiá­ját,.amely különbén még a mai napig össze sem ült és helyébe visszaállíta­nák az igazi önkormányzatot. Az általános vita Propper felszólalásával véget is ért. Vass József népjóléti miniszter válaszolva a felszólalásokra"kijelentette, hogy teljes bizalommal és jóreménységgel van a megreformált Országos Tár­sadalmi Eiztositó Intézmény iránt, bar nincs átmenet zökkenés nélkül. Min­den olyan sűrűsödési ponton, amely a nagytömegek ügyét hivatott intézni, számolni kell az indokolt és indokolatlan panaszok tömegével. A panaszoké­tól azonban el kell választani a rokonszenv kérdését, mert természetes, f hogy ha azok, akiknek módjukbaria tömegek hangulatát befolyásolni, L"^ minden eszközt arra használnak fel, nogy rokonszenvet vagy ellenszenvet támasszanak az intézménnyel szemben, ugy működésüknek az lesz az eredményem hogy a befolyásuk alatt álló tömegek szimpátiával vagy antipátiával visel­tetnek valamely intézmény iránt, tekintet nélkül arra, hogy"- % objektiv szempontból nézve milyen mértékben felel meg az a követelményeknek. Az uj biatositó intézmény a tényekj és logikájával fogja kivivni az árde* kelt munkásság rokonszenvet meg akkor is, ha számosan* azellentétes érzelmek kiváltásira törekszenek is. Végül meghatottsággal^állapitotta meg, hogy a törvényjavaslattal nagy.lépést teltünk előre a munkásság érdekeit szolgáló intézmények terén.. I «^>eí£t>eZ . Q i„„ A bizottság ezután általánosságban, egyhangúlag elfogadta a ja vaslatot és a részletes tárgyalást hétfőn délelőtt 10 orara tűzte ki.

Next

/
Thumbnails
Contents