Napi Hírek, 1928. április/2
1928-04-23 [0177]
/A pécsi ííaúrinum alapkőletáteli ünnepélyéről szóló tudósitás IV. folytatása/ Baranyavármegye közönsége nevében Fischer Béla alispán kérte Isten áldását az intézményre. Azt kívánta, hogy az intézetből kikerülők tanitsák meg a jövő nemsdéket nemcsupán meghalni, de. élni is a hazáért. Glattfelder Gyula csanádi püspök kiemelte, hogy a katolikus anyaszentegyház az édesanya érzelmeivel az édesanya szeretetéé vei és jóságával vállalkozik a nevelő munkára. A Maurinum vezető gondolata az, ho~:y kereszténykatolikus s zellemben nevel je az ifjúságot és minél több müveit férfiút adjon a magyar nemzetnek. A test vérintézetek Képviselői . üdvözölték végül sorra az uj intézetet. A diszközgyülést délben a Pannónia-szálló nagytermében társasebéd követte, amelyen több felköszöntő hangzott el. "Délután öt órakor vette kezdetét az alapkőié tételi ünnepély, amelyen a város közönsége nagy számban jelent meg. '"nnepi beszédében Qebelsberg Kunó grof kultuszminiszter védelmére kelt a, többek által k.ifogásTblt alkotó munkának, En bizom abban -mondotta - hogy félre tudjuk tolni azokat, akik le akar iák fogni a munkás emberek kezét ás meg akarják törni a munkásemberek .1 összetartását. A kritika olyan, mint a gyomorsav. Kritikára szüksége van az életnek és az orvosok azt anitiák, nogy gyomorsav nélkül nincs emésztés. Be a sok gyomorsav gyomorfekélyt okoz, sok kritika szétmar. Nekünk munkára, munkás emberekre van szükségünk. Az összeomlás után igen gyakran láttuk, hogy egyesek kisajátítottak maguknak a destrukció elitélésének gondolatát és bélyegzővel a kezükben jártak embertársaik között, azon iparkodva, hogy maid t ezt, maid azt bélyegezzék meg. Az újjáépítő munkában nem használhatok ilyen bályegzős embereket, mert ezek közül igen sok tehetetlennek bizonyult , TAZ alkotó munkának ujabb gyümölcse ez az intézmény - fmimki'nxm folytatta a miniszter - amelynek alapkőletételéhez ma egybegyűltünk. A fjaurinum hivatása az., hogy istenes embereket áldozatkész, munkás és hazafias embereket neveljen a magyar nemzetnek.' Ennek az intézménynek a helye itt volt, itt van, Bécs város'történelmi emlékektől megszentelt talaján, ahol már Nagy Bajos király idejében is egyetem állott. A miniszter végül köszönetet mondott mindazoknak, akik az intézet létesítését előmozdították, - elsősorban Virág Ferenc uegyéspiispöknek, aki méltó utódja kulturális' munkában Bács város korábbi püspökeinek; külön kiemelte Varga Dámján egyetemi tanár buzgalmát aki fáradhatatlan munkával teremtette meg az intézet létesítésének előfeltételeit. És hála - mondotta befejezésül - annak a nagy Epitő-nlestérnek a csillagok felett, aki mélyen megalázott bennünket, de aki majd kegyes kezével fel is emel minket. Ugy legyen! A nagy tetszéssel fogadott beszéd után felolvasták a nagyszámban érkezett üdvözlő táviratokat. Tö'.bi között Zichy Gyula gróf kalocsai püspök, Papp Antal görögkatolikus érsek, Rott Nándor veszprémi megyéspüspök, Mmára Bárdos Eemig bencés főapát Ripka ™erenc Budapest főpolgármestere, a szegedi és a debreceni egyetem rektora, Vétek György kaposvári polgármester küldött üdvizletet. Varga Dámján, egyetemi tanár felolvasta ezután az alapító levelet, mire Virág Ferenc püspök megáldotta és elhelyezte a Maurinum alapkövét. A kalapácsul ás ek következtek most maid Virág 'Ferenc megyéspüspök lépett a szónoki emelvényre. A hármas kalapács ütéssel --mondotta - mintegy jelképezni akar tuk azt, hogy sziklaszilárd legyen az az alap, amelyen építeni akarunk. /folytatása következik/
