Napi Hírek, 1928. április/2
1928-04-23 [0177]
/k pécsi Maurinum alapkőié tételi ünnepélyéről szóló tudós itás I. folytatása/ - Ha most azt keressük, hogy melyek azok a vidéki városok, amely-eket nagyvárosokká kell fejlesztenünk, erre nem adhatunk más választ, mint azt, nogy ezek az egyetemi városok, mert csak az egyetemi város lakosságában van meg - az anyagi ás népesedési tényezők mellett - az a szellemi erő, amely okvetlenül szükséges ahhoz, nogy egy város a szó igazi értelmében nagyváros legyen. De az egyetemi városok sorában Pécs rászolgált a különös jóakaratra, annál is inkább, mert az utóbbi években igen sokat szenvedett. Ha visszagondolunk a szerb megszállás idejére, ha visszagonilólunk arra, hoaj amikor az anyaországban: w már megdőlt a radikális forradalom és a proletár diktatúra', akkor az emigránsok epen ebben a városban tombolhatták ki magukat még utoljára, - ha arra gondolunk, hogy Slavonia és Dél-Baranya elvesztésével a város elvesztette az őt tápláló környék. jó részét, akkor az a meggyőződés erősödik aeg bennünk, hogy a neonacionalizmusnak: az 'uj cselekvő magyar hazafias ságnak ott kell koncentrálnia a maga akcióit, ahol a magyarság a legtöbbet szenvedett. Az Alföldön Szeged és Debrecen, itt a ^ * Dunántúlon pedig Pécs az a város, amelyet . nagyvarossá lehet fejleszteni. De kell, hogy á helyi környezetben is meglegyen a kellő erő - és érezzük is, hogy 'ez megvan. Hiszen kulturális téren az itt korábban működött középfokú iskolák - elsőserban a Cisztercita-rend iskolája - hosszú időkön át dolgozott eredménnyel, úgyhogy az itteni helyi társadalom a legteljesebb mértékben méltányolja, mit jelent egy városra nézve az, ha egyetemi város. Abból a körülményből, hogy a Dunántúl több kommunitása is hozzájárul a Maurinum létesítéséhez, nyilvánvaló, hogy a Dunántúl ösztönösen''megérezte, hogy neki is szüksége van külön egyetemre, mert csak igy érheti el, hogy igazán fejlődjék és hogy egyszerű földrajzi egység helyett kulturális egység is legyen. Én tehát Pecs egyetemében nemcsak Pács város egyetemét, hanem a Dunántúl egyetemét is látom; ez az egyetem csak akkor virágozhatik, ha az egész Dunántúl átérzi, hogy a dunántúli kultúra kifeilésztáse szempontjából neki szüksége van arre az egyetemre./Elénk tetszas./ ' Én valahogyan ugy érzem, hogy a hazai katolicizmusnak ebben az egyetemben saját szeretett leányát kell látnia. Nem akarnék félreértésre okot szolgáltatni, mert hiszen minden egyetem egyformán állami intézmény ás nem is lehet más. Vannak azonban történeti fejlődési folyamatok. Vegyük a debreceni egyetemet, amelynek három fakultása - a theologiai, a jogi és a filozófiai -"úgyszólván folytatása a református egyházi intézményeknek, - folytatása annyiban is, hogy megalakulásukkor az állam átvette a tanári kart. Debrecen protestáns miliöje 'hozta létre azt az állapotot, hogy a hazai protestantizmus a debreceni egyetemben saját géniuszának megtestesülését látja. M En ugy érzem, hogy a katolikus szinezetü Dunántúl viszont méltán láthatja - ás kell is, hogy lássa - a pécsi egyetemben saját ideáljának megtestesülését. Itt is a jogi fakultás a püspöki jogakadémiának a folytatása és,itt is az egyetem egy nagy katolikus város környezetében él és fejlődik. En tehát ugy érzem, hogy nemcsak a Dunántúl, hanem az egész ország katolikus közönságének ebben az egyetemben a maga egyetemét kell látnia, és ennek fejlődését szeretettel kell támogatnia ./alánk tetszés./ Ennek az irányzatnak örvendetes jelét látom abban, hogy püspöki karunk két kiváló tagját üdvözölhetjük itt. /Éljenzés/ /Eolytatása következik/
