Napi Hírek, 1928. április/2

1928-04-23 [0177]

§ P é e s, április 23.Tegnap folyt le ünnepélyes keretek között a pécsi Waurinum katolikus tanárképző Intézet és kollégium alapkövének letétele. Az ünneoály alkalmából Pécsre érkeztek: Klebelsberg Kunó gróf/vallás és közoktatásügyi miniszter, Glattfelder Gvula csanádi püspök, Fronay Lajos a Szent Gellért Kollégium igazgatója, Gombócz Zoltán, a berlini Collegium ^ungaricum igazgatója Várkonyí Fidél, a budapesti Adalbertmum egyetemi ' nevelőintézet igazgatója baranyai Jusztin ciszterci theologiai tanár, Tordai Ányos, a baiai ciszterci l^ásfgimnázium igazgatója, ás Denhoff Antal miniszteri osztálytanácsos, a kultuszminiszter titkára. A Magyar Tudományos Akadémiát Varga Dámján egyetemi tanár, Rótt Nándor veszorémi püspököt Hannui Ferenc egyetemi tanár, prelátus-kanonok, az Emericana fővezérséget Heim Pál egyetemi tanár. Werner Adolf zirci apátot Puzássy Abel, az Országos Katolikus Diákszövetséget Hergloz Jenő képviselte. helybeli hatóságok vezetői is mini jelen voltak. — Az ünnepélyt az Egyetemi templomban szentmise vezette be, amelyet Virág Ferenc pécsi megyéspüspök pontifikált. A szentbeszédet Glattfelder Gyula csanádi megyéspüspök mondotta, aki a kollégium feladatát vázolva hangoztatta, hogy keresztény szellemben müveit ifjúságot kell nevelni. A szentmise után az egyetem aulájában ünnepi közgyűlésre gyűlt össze a közönsá:. Vas vár y Ferenc rektor meleg szavakban üdvözölte a megjelenteket, elsősorban Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztert, a magyar kultúra jelenlegi rngynevü vezérét akihez a a pécsi egyetemet a legmélyebb hála felbonthatatlan kötelékei fűzik. Köszönetet mondott a kultuszminiszternek azért a támogatásért, amellyel lehetővé tette az intézmény megvalósítását ; egyben kiemelte azt a nagy áldozatkészséget amely a társadalom részéről megnyilvánul. Hangoztatta végül, hogy a kollégium létesítésének eszméje Varga Dámján egyetemi tanártól szármázik, aki fáradhatatlan odaadással buzgólkodott az eszme megvalósításán. Klebelsberg Kunó gráf kultuszminiszter mondotta el ezután ünnepi beszédét; - Amikor legutoljára itt jártam - igy kezdte a miniszter - még javéban folyt a harc a"vidéki egyetenéc megmentéséért. Falálos veszedelemben forogtaK: ezek a vidéki egyetemek, de ma már - hála a jó Istennek - elmondhatjuk, hogy a közvetlenül fenyegető veszély .óráián tul vagyunk, ^a kutatnám, honnét ered ez a mozgalom a vidéki egyetemekkel szemben, erre nem találnák más magyarázatot, mint azt, hogy a magyar nemzet gondolkodásába mélyen belevésődött a kiegyezés politikájának áz a vezető gondolata, hogy mindenekfelett Budapestet kell fejleszteni. Nem akarom tagadni, hogy egy nemzetnek szüksége van egy nagy fővárosra. Szükség van egy milliós városra, rir.rt csak ezen az alapon epülíjet fel egy magasJszinvonuHkultura. Kétségtelen azonban, hogy Dudapest fejlesztése nem jelent egyet a vidék elsorvasztáséval. Az állammüvészet épen abban áll. hogy á főváros szükséges fejlesztését összhangba hozzuk a vidék megerősítésével. Budapest egyoldalú fejlesztése helyett nekünk, neonacionalistáknak, az a vezető gondolatunk, hogy meg rell adni a főv^resr.ak ami a fővárosé, de meg kell adni a vidéki vásárosoknak is ami a vidéki városoké. Mi azt valljuk, hogy gondoskodni kell arról, hogy Budapest mellett mág három-négy igazán nagyvarosunk legyen ebben az országban. Az idegenre is hiányos kultúra benyomását teszi az , ha csak egyetlen varost mutathatunk be neki. /Folytatása következik/