Napi Hírek, 1928. április/1

1928-04-04 [0176]

/A Maasbode cikkének folytatása./ A szén ígéretek közül egyetlen-egyet sem tartottak meg. Erdély romhalmazhoz hasonlít, a gazdasági élet haldoklik az grdélyben eddig ismeretlen korrupció valóságos járvánnyá fajult, az igazságszolgáltatás gúnnyá vált s kulturális, gazdasági, politikai és egyházi téren egyaránt valóságos rémuralom alatt áll ez az országrész. Az ellenzék már évek óta küzd ezek ellen az állapotok ellen meg pedig ,igen különböző eszközökkel. Románia történetíróinak*meg kell majd allapitaniok, hogy az ellenzéknek minden békés eszköze kimerült, mielőtt forradalmi eszközökhöz nyúlt volna. Hajlandó volt arra a fáradságos áldozatra, hogy a műveltség tekintetében annyira különböző két országrészt egybefon. rassza.

y rdély^a tiz évi együttélés alatt egyszer sem "rtotta magát a régi királyság belsn ügyeibe, nem is folytatott soha és most sem folytat partikuláris politikát, csak azt követeli, hegy a királyság tarisa tiszteletben az o jogait, tisztitsa meg az országot a korrupciótói ás biztositsa Erdélynek saját politikai szabadságát. Horvátországról lYumbics Arte volt miniszter így nyilatkozott: Horvátország csak akkor kapja meg jogait, ha Zágrábban horvát kormány ül. A tótok már kilenc év óta . üzdenek a békeszerződésben biztosított autonómiájukért saját parlamentet, saját tárákat, iskolákat és hivatalnokokat.követelnek. A románság eddig még nem támasztott hasonló követeléseket, eleiate az erdélyiek egy államban akartak élni a királyságbeli románokkal, de most mar felhangzik a jelszó: küélyt az erdélyieknek, egyenlő jogot az ország minden lakosának. A parasztpárt céljait egyelőre az egyesült királyság kereteiben belül igyekszik elérni" s csak azt követeli, hogy"a kormány távozzék és a jövő kormányból zárják ki a liberális pártot, amely az országot tönkretette. Ha a parasztártnak nem sikerülne ezt a célját elérnie, akkor rövid időn belül nagyon komoly, események színhelyévé válhatik,Románia s Bukarest számára ezek a következmények igen végzetesek lehetnek. Éveken keresztül gyűlt össze ez a lavina, amely most megindult. Kérdés, vájjon Bra tianu kormánya vissza tmdfta-e tartani, még mielőtt a vész harangja megkondul. Vintilla ugyanis nem a bátyja, Jonel, s Ducat és Titulescut sem lehetJonescuval összehasonlítani. A ikor Bratianu a gyulafehérvári gyűlést betiltotta, meg nem tudta, hogy Maniu nyolcvanezer parasztot tud majd összehozni Bukarestben. Aki a romániai rossz vasutakat és a helyi hatóságok erőszakosságát ismeri, annak valóban csodálkoznia kell, hogyan leheigbt ekkora embertömeget összegyűjteni Bukarestben. Mussolini Marcia su Roma-ja csak gyerekjáték A'aniunak ezzel a legutóbbi tüntetésével összehasonlítva. A kormány a katonaságot es a rendőrséget utasitotta, hogy ne mutatkozzék az utcán, nehogy összetűzésre kerülhessen a sor. Ez a kormányintézkedés már magában is igazolja, -mennyire veszedelmes volt a helyzet, mert hiszen a rendőrség legcsekélyebb akciója is nyolcvanezer parasztot mozgatott volna meg. Más kérdés, vájjon vak eszköz lett volna-e a kormány kezében a hadsereg, amely javareszt magyarokból áll. Bratianu már nem bizik román katonaiban, hogy érte es rendszeréért-vérüket ontják. A látszat szerint ugyanis két párt áll' egymásai szemközt: a liberális és a parasztpárt, a valóságban azonban BratianüVal az egész kizsarolt, megcsalt és tönkretett nép s a tulfütötS nacionalisták állanak szemben. A liberális párt most olyan, mint egy minden felől körülzárt vár, amelynek csak két választása van, vagy megadja magát, vagy pedig az el keseredett nép ostromló hadsergge megrohamozza.' Zászló és plafaterdővel vonultak végig a román parasztok Bukarest utcáin. Az elégedetlenek tábora fegyelmezett maradt s még a legkisebb rendzavarás sem fordult elő. Maniu teljes mértékben uralkodott emberein. /Folytatása következik./