Napi Hírek, 1928. április/1

1928-04-14 [0176]

/Vass miniszter nyíregyházai előadásának folytatása./ - bokán azt mondják, hogy a katholikusság nem érvényesül erejéhez mérten a kormányzatban, a közigazgatásban és a magyar élet egyéb ágazataiban. A magyar kathorikusság kulturális hatóereje mindig annyira nyilvánul meg, amennyi kulturépitő munkát tud csendten a civilizáció alátámasztásához vinni. Idézi a költő szavait, aki azt mondja, hogy bár felül is van a gálya'^ a viz pedig alul, mégis a,, viz az ur. Az a gondolat. amely legtöbbet használ a magyar kultúrának, az az ur, ha csendben működik is,"az viszi előbbrejá magyar sorsot a jövő felé. A szociálpolitika, ahogyan azt a modern államok követik, civilizáció és nem kultúra. A társadalomnak kell felismernie a maga feladatát e téren, hogy kultúrát, lelki finomságot vigyen bele a civilizációi: a. -i z a feladat á katholikus gondolat nagy missziéia. A civilizációja előrehaladás, a kultúra uj és uj igényeket teremtenek az emberben, mert az ember ezek' ': erejével mégjoblan felismeri a maga'jogait és azokat a kötelességeket, amelyekkel az állam tartozik az embernek/Vannak, akik az életnek csak napfényes oldalon élnek. mig a másik felén a legnagyobb nyomói- uralkodik. Üz igy nem tarthat sokáig'. A kard, a rendnek'őre 'sem arra való, hogy az emberi méltóság szinvonala alá sülyesztett lázadó embereket legyilkolja vagy féken tartsa, amikor azok azt kivanják, amihez a krisztus evangéliuma szerint joguk van. /Taps#7 -_A katholikus gondolat melegével kell kultúrát vinnünk a civilizáció intézményébe.hogy áthidaliúk azt az óriási ürt, amely az egyes emberek élete között tátong. Kétségtelen, hogy nem a pénz az/ami boldoggá tesz, hanem a léleknek megelégedéssel való megtöltése. Ez a munka pedig a katholikus gondolat feladata. Neki kell belevinnie kultúrát az életbe,"' a családba; az ő feladata, hogy az utcát megnevelje, mert az utca nem ad kultúrát, hanem " " , legfölebb civilizál. Kultúrára van szükség anélkül, hogy a civilizációt el akarnánk hervasztani. Erkölcsi emelkedettség kell,' Szt pedig mi, a krisztusi evangélium hirdetői hordozzuk. Sohasem volt nagyobb szüksége az embernek a katholikus gondolat értékére, mint most. A Szociális Missziótársulat, amely ezt a gyűlést összehivta, szerencsés neve" visel. Valóban misszió az, amit telj esit. Társadalmi missziója van, kultúrát visz bele a szociálpolitikába, a katholikus ; szeretet ezer szemével nézi a társadalmat és annak bajait és sebeit. legnézi, nem lehet-e a csorduló könnyet apasztani, a veritéket csökkenteni, a sirást megszüntetni.Ruskin, a meloglelkü kulturfilozufus azt mondja: A kultúra célja az, hogy minél több kifényesedett szemű ember legyen a vilrgon. fit szemek fényessége pedig a lelkekből jön, a lelkek kultúrájából. A katholikus gondolat csak most"veti le gyermekcipőjét, mort lép ki a gyermekszobából, mert az elmúlt ezer áv alatt énen csak hogy hozzákezdett óriási feladatainak megoldásához. - Fia, a természet erőinek feltárása és a technika fejlődésének szédületes iramú korszakában jö-fct el a katholikus gondolat igazi szerepe, amikor megérti az emberiség a Krisztus szavait, hogy ez a világ előkészitő műhelye az utána következő gyönyörű életnek. Ne tűrjük, hogy a civilizációt és a kultúrát szétválasszák. A civilizációt telitenünk' kell az evangélium nagyszerű kultúrájával. Erőt kell adni az emberiségnek, hogy kifényesítsük a szemüket ás akkor nem lesz elégedetlenség, nem lesznek merényleteik és bombavetések. A katholikus éneket zengem én, Krisztus ügyefogyott harangozója, ezt hirdetem egész szivemmel, ^z i gondolat a szociális mis szid. A'miniszter szavait szűnni nem akaró lelkes taps követte, maid „nekes János pápai prelátus mondott kö:: zönetet a miniszter-nagyhatású előadásáért, mire á gyűlés a himnusz eléneklése vei véget ért./jvj-jryj