Napi Hírek, 1928. április/1
1928-04-10 [0176]
| Belgrád, április 10. /Ma eysr. Távirati Iroda/ A parasztpártidemokrata kodlicio tegnap (tartott/^alatSban^ nagygyűlés* körülbelül tizezer ember'vett részt. /fy, A népgyűlés megnyitása után Pribicsevics emelkedett szélásra. Beszédét avval kezdte^ hogy a kormány helyzete megingott és a miniszterek azért utaztak Zágrábba a gazdasági konferenciára, hogy a külföldi kölcsön számába megszerezzék a Szerbián kivüliek hoazájárulás át. Áttérve a parasztpárti-demokrata koalicié céljaira,kijelentette, hogy a párt küzd a nem szerbiaiaknak a szerbiaiakkal valé egyenjogúságáéért. Tiltakozik ama vád ellen, hogy a koalicié a külföld előtt rontana az ország hírnevét. Utal Trbics kormánypárti képviselő interpellációjára,*melyfszerint Délszerbiában az állami hatóságok rendezik a politikai gyilkosságokat, ennélfogva szokássá vált" ,hogy a tetteseket nem találják meg. A^kormánypárt részéről elhangzott kijelentések rontanak az ország hitelén. Belgrádban ugy kormányoznak - mondotta Pribicsevics hogy ugy van]; ha az uj területek fáradnak,ők pedig nyugodtan kormányoznak. Evvel azonban fel kell majd hagyniok, mert az uj területek lakossága most már szervezkedett az ellenzéki koalicié mögött. A parasztpár t i-d emekrat a koalicié mindaddig nem lép be a kormányba, amig a Szerbián kivüli területeket is nem kormányozzák igazságosan/becsületesen, mig me^ nem szüntetik a régi hibát és nem változtatják meg a kormányzás modezerét. ~] -^^Jjé*,, r Áttérve a külföldi kölcsönre kijelenti, hogy a koalicié még akkor is állást foglalna ez ellen, ha a kölcsönadók * legkedvezőbb feltételek mellett adnának kölcsönt, • " ha a kölcsönt nem produktiv -célokra fordítanak, ne-a osztanák fel igazságosan a tartományok között és nem adnának garanciát arra, hogy a kölcsönnel rendelkező férfiak tényleg birják a nép bizalmát. Az adriai vasutat az ő pártja csak Szarajevón keresztül tudja elképzelni Spalato végállomással; a kormány által Podgoricán át Káttarógg tervezett vonal nyilvánvalóan improduktív, sőt passzív lesz. Ismét visszatérve a belpolitikára kijelenti, hogy leghelyesebb volna, ha a kormányt átadnák a koaliciénak és az vinne keresztül a szabad választásokat . A parasztpárti-demokrata koalicié — fejezte be szavait — nem a szerbiaiak ellen küzd, hanem a cincár erkölcsök ós zsarnoki politika ellen. Prioicsevicsnek élénk helyesléssel fogadott beszéde után Radics lépett a szónoki emelvényre, ^eszéde elején felveti a kérdést, hogy miért vannak magas vámok Csehországgal szemben és miért nincs kereskedelmi szerződés a csehekkel. Azért - felelt saját kérdésére Radics -, mert . a kereskedelmi szerződéseket nem a szerbek kötik, hanem a <?incárok, A cincárpolitika miatt fizet a nép háromszoros és négyszeres árakat. A belgrádiak kirabolták adókkal az uj területeket és ha kereskédeümi szerződésekről van szó, ezeknél a sógor és rokon érdekeiért feláldoítziák az összes uj tartományok érdekeit. Erősen támadja a kormány pénzügyi politikáját, ^Az állam " adóssága az uj kölcsön után szerinte majdnem száz milliárdra emelkedik, az állam összes jövedelmei pedig 30, 40 milliárdot tesznek ki, tehát harmadrésze az államadósságnak. Megállapítja,' hogy a költségvetésben sehol sem szerepel a franciaországi adósság, sem pedig a függoadósság. A költségvetést ugy állították össze,mintha a szkupstinában csak bolondok és tolvajok ülnének, a nemzet tagjai pedig páriák volnának, 0«S2AQOS LevÓT V 0
