Napi Hírek, 1928. március/2

1928-03-30 [0175]

:: P ár i s, március 30./"

r

olff/ A Petit Párisién . v & sanghaii tudósitoja jelenti, hogy Borodin, a Kuo-MingTang volt szovjetorosz tanácsadója, aki Kanking és Moszkva szakitása pillanatában Mongolországba ment. most visszatért Kinába. Visszatérése Összefüggésben áll a forradalmi tevékenység ujabb felpezsdülésével. Borodin nemrégiben Tiencsinben volt. Jelenleg hir szerint Sanghaiban tartózkodik titokban. Hamis útlevéllel és hamis nev alatt jár-kel az orsz ágban./MTI/ :: M o sz k v a, március 30./

y

k)lff/ A letartóztatott nébmeTI. •„ . ügyével kapcsolatban Csicserin, mint a Szovjetorosz Távirati Iroda jelenti értesitette gróf Brockdorff-Rantzau német nagykövetet, hogy megengedte acnarkowi német konzulnak a vizsgálati fogságban levő német állampolgárok meglátogatását. Az illetők, akiket mind a bányákban felfedezett összeesküvéssel kapcsolatban tartóztattak le, jelenleg a Don melletti Rostowban vannak fogságban./MTI/ ' ' j . §./-/ P r á g a, március 30./Magyar Távirati Iroda/ Radics István az aktuál

is/problémá

król nyilatkozatot tett a Prágai Magyar Hirlap munkatársa előtt./politikai/Többi között a következőketjnondotta:A háború és a békekötések számos igazságtalanságot hoztak magukfex. Igen súlyos igazságtalanság érte Magyarországot is. Meggyőződésem , hogy a,háború nem vetett véget a régi igazságtalanságoknak, hanem ujakat teremtett, ' _,s a háború befejezése óta sokkal több az igazságtalanság, mint régebben. Tény az, hogy a határok megvonásával a legnagyobb sérelem érte Magyarországot. A trianoni és a st. germainei • határok egy uj eddig nem létező irredentának adtak életet. Felmerül a kérdés, lehet-e célszerűen irredenta-politikát csinálni. A háború előtt az irredenta-politika népszerű és rokonszenves volt. Az osztrák-magyar monarchia területen sok irredenta dolgozott és a monarchia határain beiül élő nemzet iségekinéha kifejezetten irredenta név nélkül,nemzeti mozgalmakat fejtettek ki. Tudjuk nagyon jól, hogy a szerbeken, tótokm, románokon és horvátokon kivül a magyarok'és németek is olyan nemzeti politikát folytattak, amely . megközeletitette az irredenta fogalmát. Az irredenta kérdésével kapcsolatban le kell szögezni, hogy Horvátországban nem volt irredenta-mozgalom. Mi nagyon jól megfértünk a magyarokkal és nem volt egyéb kivánságunk, minthogy velünk egyenjogú polgárokhoz illő módon bánjanak. Mi azt akartuk, hogy a horvát-magyar viszony, a testvériségnek és semmiesetre sem az alárendeltségnek a jegyeben álljon. Ha Kossuth szabadságharcát nem fojtották volna vérbe, másképen alakult volna a helyzet. De igy 1848 után az osztrák kamarilla lépett működésbe'és elidegenitette a horvátokat a magyaroktól, éket vert a két nemzet közé. Horvátországot a délszláv állam minden előzetes megkérdezés nélkül amnektálta. Noha a territoriális irredentától nem kell tartani, mégis meg vagyok győződve arról, hogy el fog jönni a határkiigazitás ideje. Lehet, hogy tiz, lehet hogy; husz év is eltelik addig, de revizió alá fogják venni a.békeszerző déseket és e revíziók során kiigazítják Jugoszláviának nyugati ás Magyarországnak valamennyi határát. : _ _ _ • , • % §/V/ Nyáregyháza, március 29. Szikora Antal tuzsóri legény szomszédasszonyával, Lakatos. Istvánnéval beszélgetett, aki mellett ot játszadozott négyéves kisfia is. Szikora kezében vasvilla volt , melyet jákékosan/ -C < a kisfiú mulattatására. A villa váratlanul lerepült nyeléről és ágai a kisfiú nyakán, arcán, hasán és lábán olyan súlyos sebeket ejtettek, hogy a szerencsétlen kisfiú meghalt a kisvárdai kórházban. A vizsgál at me gindult. /MT1/ 7 brt^i&t