Napi Hírek, 1928. március/2

1928-03-24 [0175]

§ g'é 1 g t á d, március 24. /Magyar Távi. ati Iroda./ Politikai körökbon az az általános vélemény, hogy a költségvetés letárgyalása után a kormányt rekonstruálják, Ez alkalommal Davidovics is tárcát vállal, mégpedig vagy a földmivelásügyi vagy az erdő- és bánjaügyi minisztérium vezetését veszi áo. Egyes kormánypárti körökben azt som tart iák kizá'rtnak, hogy Rádics, illetve'a parasztparti-demokrata koalició is belép a kormányba/ámbár elismerik, hogy ennek útjában még; nem csekély nehézségek állanak. Radics ugyan legutóbbi beszédében meglehető sen^ékés hangot ütött meg, de az újságíróknak adott nyilatkozatában ismét kijelentette, hogy a koncentrációs kormánynak Vukicsevics nem lehet az elnöke, továbbá, hogy a horvát uarasztpárt a maga számára követeli a pénzügyminiszteri tárcát. Radics al» alkotmányrevizió kérdéséről is nyilatkozott."Szerinte ezzel a kérdéssel a lapok' a valóságnak meg nem felelő módon foglalkoztak. Koholmány az, hogy az alkotmányt a király helyettesítésének kérdése miatt kellene revizio alá venni. Az alkotmányt meg fogiák változtatni - mondotta Radics -, ha erre szükség lesz a Szerbián kivüli tartományok elementáris elégedetlensége miatt. § B e 1 g r á d,március 24. /Magyar Távirati Iroda./ A szkupstihjo mai ülésén lasarics /horvát parasztpárti/ terjesztett elő sürgős indítványt , amelyben javasolta, hogy a dalmáciai vizierőket kihasználó trieszti olasz Sufid és az ugyancsak ott szénbányákat üzemben tartó Monté Promina vállalatok ügyeinek"megvizsgálása végett'a szkupstina küldjön ki vizsgáló-bizoltságot. 'Eulap szerint e vállalatok működése az ország érdekeibe ütközik és^éren ezért kényszeriteni kell azokat arra

; hogy székhelyüket rn

riésztből Jugoszláviába helyezzék át és vessék ala magukat a jugoszláv törvényeknél:. Aliit ja, hogy^ vállalatoknak sem jo^i helyzete, sem'pedig működési ^.öre nincs szabályozva. Sumenkovics külügyminiszterhelyettes felszólalása után a többség az indítványt elvetette. Ezután Pribicsevics kritizálta a pénzügyi törvényt, amelyet egészen elhibázottnak•mondott, Kern ért e^yet a külföldi kölcsön felvételének körülményeivel sem. Mindenki csak arra gondol - mondotta ; hogy miképen lehet felvenni kölcsönt, de arra senkisem, hogy mikép fogjak azt visszafizetni.Az államnak máris majdnem hatvanmilliárd" dinár'adóssága vad. Ez az ujabb kölcsön 15 milliárd ujabb adósságot Jelent, Kételkedik' abban, hogy ennek'felvétele után az ország egyáltalában számithat-e ujabb hitelre. A dinár stabilizációját veszélyes kísérletnek tartja. Figyelmezteti a kormányt, hogy etekintetben igen óvatosan járjon el. A kölcsönből épitendő vasútvonal' működése feltétlenül passziv lesz. Kérdi továbbá, igaz-e, hogy az uj kölcsön biztosítására le kell kötni az állami jövedelmek felét. Ilyen feltételek mellett vett fel egykor kölcsönöket Abdul Kamid és Törökország. dzután áttért a""háborús felelősségről mondott beszédére. Azt állítja, hogy szavait nemcsak a külföldön, hanem a belföldön is kiforgatták lényegükből.! indazonáltal szükségesnek tartja kijelentF ,hogy fel kell már egyszer hagyni Németország örökös hibáztatásával.Németország barátságára Jugoszláviának szüksége van és ezt sohasem fogja elérni, ha örökösön azt hangoztat ja,hogy Németország bűnös a háloru felidézésében.Szerbia nem idézte fel a háborútjde van egy másik kérdés és ez az, hogy mik voltak a háború okai.A délszláv kérdés szerinte olyan természetű volt,hogy azt háború nélkül nem lehetett megoldani.Végül a belpolitikai viszonyokat kritizálta s kijelentet te, hogy ok a szerbiaiakkal egvütt kormánvozni akarnak,nempedig szolgálni a szerbiaiakat. (a*w