Napi Hírek, 1928. március/2

1928-03-20 [0175]

§ A Népszövetségi Ligák tavaszi ülései Irüsszelben. A nemzetek ezúttal is bő programmal és vitaanya-gal gyűltek össze Brüsszelbe a négy állandó főbizottság üléseire. Elsőnek a"propaganda és nevelésügyi bizottság ült egybe?, mely elnökül egyhangúlag Pékár/Gyula ny. minisztert, a magyar delegáció elnökét, választotta meg. Főtárgy a Nemzetek Szövetsége eszméjének iskolák utján való propagálása volt, s a kénviselt nemzetek 'elható ózták, hogy e célból tanár- és 'tanítóképzőik növendékei közüe a legtehetségesebbekét az évi szepte*iberi közgyűlés idejéra Genfié küldik ki kétheti tartózkodásra közös tanfolyamra, A kitűzendő páíyadijak és utazási könnyitések pontjánál Végh Jenő magyar delegátus talpraesett felszólalásával igen megkönnyítette a bizottság működését. A nemzeti kisebbségek bizottsága a kiváló hollandi jogász Madame Eakker van Eosse elnöklete"alatt ülé össze. Elsőnek Pékár Gyula szólalt fel a Dickinson-féle jel-ntéshez_, s a bizottság többségének tapsai közepette erélyesen követelte " , ... e; :

? hogy a Nemzetek Szövetsége tegyen ,már valamit, s orvosolja negyvehmilliónyi kisebbség égbekiáltó szenvedé- .j seit. Genfnek nemcsak statuálni, hanem ellenőrizni is kell.[az illető ál-L/U lamok elege: tesznek-e kisebbségi szerződéseikben elvállalt Kötelezettségeiknek. " Rámutató • tf"áz utódállamok agrártörvényei^ mint játszákki a kisebbségek jogait, mint hamisítják meg a statisztikát, mint teszik hontalanná a magyarságot s követelő szavára, a kisantant minden mesterkedése ellenére, a bizottság a júniusi hágai nagygyűlés napirendiére tűzte ki a. nagyváradi és kolozsvári atrocitáséit;, A Staatlosigkeit kérdésénél a nagy angol jogász, Sir Valter Fapier, határozati javaslatot terjesztett elő az utódállamok állampolgárságfoszté takt ikája • ellen,/V . te-gyek át az ügyét a hágai állandó nemzetközi birósághoz. Gróf Zichy ^rhő/jf*** magyar delegátus pót javaslattal támasztotta ezt alá, melyben sikerrel mutatott rá arra, hogy az utódállamok állandóan oly törvényeket és rendelet ket hoznak, melyek ellenkeznek a genfi paktum úgynevezett alaptörvényeivel s ez a tény állandó sérelmét képezi a kisebbségi jogoknak. A_ vita mégjobban kiélesedett a következő pontnál, a kiváló belga egyetemi tanár. Van Overbeke kisebbségi statútumánál, mely a minoritási jogok kodifikálását harangozta be, Zichy gróf a magyar delegáció rés érői ide is pótja vaslatot adott be és hiába volt az utódállamok s a lengyelek minden el-| lenkezése, a magyarok által vezetett kampány az egész vonalon lehengerelte őket. Most a''románok javaslata következett % mely azt követelte, hogy^ a bizottság kisebbségi vitái csak a békeszerződések: és kisebbségi szerződések keretein belül mozoghassanak, s az elnök utasitson el minden oly vitát, ami e határokon tul merészkedik. Az éles harc,amelyben Pékárral együtt a delegáció összes tagjai részt vettek, a javaslat elutasításával az'utódállamok döntő vernségét eredmény ezt e. A második napon drámai jelenetté vált a bolgárok és szerbek összessapásalá macedónok üldöztetése kérdésében. Pékár a bolgár ügyet támogatta, genfi intervenciót' követelt, s az ügy ki is lett tűzve a hágai nagygyűlésre. Ugyancsak nagy viták színhelyévé lett a VillaEi olasz delegátus elnöklete' alatt működő politikai bizottság is, melynek első főpontja a genfi optánsügy elvi része: "a juridicum'és politicum harca" volt. álsőnek Itt is Pekái Gyula szólalt fel, \ • aki melegen üdvözölte az immár helyes jogi uton lévő genfi döntést, s"döntő intézkedést kért arranézve, hogy.aki /mint az olahok az optánspörten!/ előre megvertnek érzi magát jogi téren,többé ne menekülhessen a politicum vádőszárnyai alá. • /Vége következik./