Napi Hírek, 1928. március/1

1928-03-03 [0174]

c § R o m a,március 2./kagyar Távirati• Iroda./A Resto del Carlinoban bangiorgi vezércikket ir az optánspörröl. Nem akarjuk újra elismételni a pör ismert részleteit - irja a lap-Kagvarország honfitársainak védelmét a trianoni szerződés . ? .63. és .250.szakaszra alapította. E reménységek Chamberlain javaslatával ugy látszik füstbe mennek, de Olaszország közbelépése és a tanács felszólítása a felekhez a-békülésre, némi reményt biztosított. A megegyezésnek meg lett volna az értelme. Románia belső válságban kínlódik, Magyarország pedig békében akar élni szomszédaival. A targyalasokmmegis meghiúsultak, mert a bukaresti kormánynál" még jobban bűnös az az összekuszált politikai manőver, amely középeurópa komoly konszolidációját szabotálja Fagyarorszagot pedig különösen diszkreditálni akarja. A magyar javaslat valóban a minimumot'kéri és egyáltalában nem akart ártani a román földreformnak. A magyarok csak azokat a földeket kértek vissza természetben, amelyek állami kezelésben vannak, Úgyhogy a földreform érintetlen maradt volna ás a románoknak nem lettek volna pénzügyi nehézségei. A román kormány kezén több mint kétmillió hektár föld van az összes optánsbirtokok területe nedig kétszázhetvenezer hektár, a kérés teh> t teljesíthető. A már kiosztott földekért a magyarok' nem tUjesértékü fizetést, hanem csak méltányos kárpótlást követeltek. Titulescu nem válaszolt és csak Parisban mondotta ki a nem-et A k-i dés most újra Genf elé kerül, még.élesebben és még komplikáltabban, mert a kisantant ujabb offenzívat indított Magyarország ellen. Titulescu intranzipenciájának ez a magyarázata: a trianoni szerződés két pontiának kicsavarása és jogi szőrszálhasogatás nem elegendő ok arra, hogy hománia ne . akarjon megegyezni Lapvarországgal, mikor a magyar kérés pénzügyileg nem len tétlen, f az optánsok kérése pedig minimális. A román nolitiká azonban odaadta magát Belgrád ás Prága játékaihoz és a kisantant

1 gondolatkörébe helyezkedik. Természetes, hogy Lenes még füti az r' eptánspört, hogy Románia, és í.agyarország között minden közeledést meghiúsítson. Az optánspör miat- füti a szentgotthárdi incidenst. A dunamenti bakét nem boritja fel nehany magyar gépfegyver, ellenben fenyegeti a kisantant botrányos zavartkelto politikájában egy béke, amely mesterséges diplomáciai jegyzőkönyveken alapszik és egy másik, ami az igazságra törekszik. A kettő közt éles az ellentét, de mennél jobban halad az ido, annál inkább hanyatlik az elsc es annál szükségesebbé válik a másik. _/_^amely azt képzeli, hogy megállíthatja a történelmet, ha az nem Prága számitása szer in t halad."