Napi Hírek, 1928. március/1

1928-03-14 [0174]

§^ New y o r k, március 14. ' Reuter/ A Kossutfeszobor leleplezésére érkezett magyar zarandokcseportot ma délben fogadta a városházán Walker polgármester. A delegáció tagjai hosszú automobilsorban vonultak fel szállójukból a^legforgalma sabb utcákon át a városházára. Itt nagy tömeg teljes órása at várt a szitáló esőben, hogy tanuja lehessen a magyarok bevonulásának. A tömegben akadtak tüntetők, de a megfelelő rendőri ovointezkedesek következteben arra kellett szőritkozniok hogy szinte lopva osztogassanak röpcédulákat. A fogadás az Aldermanic-teremben folyt le, ahol 1851-ben magát Kossuth ladost fogadták. Walker polgármester üdvözlő beszédére SIpőcz Jenő polgármester, aki egy magyar harcost ábrázoló gyönyörű bronzszobrot nyújtott at Budapest székesfőváros nevében, a következőképen vála^mt. Mélyen Tisztelt Polgármester Ur! Budapest székesfőváros küldöttsége élén jövők ide, hogy egymillió budapesti polgár szivből jövő üdvözletét• átadjam Newyork varos egész közönségének. A'rai városunk ás az önök városa között óceánok végtelensége , terjed el. világrészek határtalansága választ el bennünket. De elválaszt más is. Az önök grandidzus arányaival, életmenetük szédületes lüktetésével szemben ott állunk mi

; kicsiny elszigeteltségünkben ,*zmelyet a mostoha sőrs n viszontagsággal, hányattatással tetézett. Mégis ugy érezzük, nem az uj megismerkedők félszegségévei kell kopogtatnunk, hanem van valami összekötő kapocsé-mely épen'most, a közelmúlt, ünnepi napjaiban vált nyilvánvalóvá, vált tudatossá. Kát város, legyenek bár a világ legellentétesebb tájairól, melyek egy napon, egy érzésben gyűlnek' össze ugyanannak a férfinek ünneplésére, nem lehetnek'idegenek egymásnak. Önök emléket p Ili toltak most egy messze ország fiának, akit egyszer vendégül láttak, mint azóta számtalan magyart, de ez az emlék azt a felismerést jelent;, hogy önök megtalálták Kossuthban, a hazafiság égő példájában azt, ami túlterjed a földi határokon ás lelki közösségekbe foglal * mindenkit, aki egy közös eszme oltára előtt állott. Mi zarándokutra jöttük Kossuth emlékéhez ugyanennek a lelki közösségnek jegyében ás ebben érezzük azt a titkos kapcsot .amely összefűz bennünket. Kossuth Lajos a mi népünk diadalmas apostola, diadalmas nem a földi pályafutás muló gyoV zelmeiben,^ hanem abban, hogy az ő mtíködése, alakja, szelleme átjárta lassan, defmályben titkon forrva, az egész nápet, egyesitette bsj hódoló emlékezésben.amelyből bizalom, öntudat és uj erő fakadt. Ebben az emlékezésből pedig örökké álő betűkkel van felirva ' Amerika neve, az önök nemes baráti jCmhj a,amelyet Kossuthnak ás benne a magyar ügynek fJckor nyújtottak. Es bátran .merem mondani, hogy a magyar gondolkozásban Amerika fogalmához elválaszthatatlanul hozzátartozik az az oltalom ás barátság, melyet akkor Kossuthban az ország ügye élvezett ás ha egy nemzet lakossága emberöltők óta a szimpátia melegségével go>ndolfcönökre, mint az emberi haladás fáklyahordóira, Kossuth emléke szinezte előttünk barátságossá Amerika egét. Most keserű ^ellenségeskedések után iS/Ugy érezzük, megmaradt ez a melegség bennünk és a mostani ünnep után erősen kell hinnünk, hogy önökben is. Megtépett ország fővárosa vagyunk ma s meglepettségünk arra tanit, hogy csak az igazi barátban, az igazi gyámolitoban higyjünk. Ezek olyan_keyesen vannak ás mikor önöket ilyennek véljük és igy üdvözöljük, nemcsak Jövőbeli hiu remény kecsegtet minket, de a mi Kossutnunk biztató emléke támogat,^ hogy Kossuth népének a barátság zálogát az ő eszméjében, az ő szellemében kell keresn íe ,&me lyet ime.ma az újvilágban ércemlék hud^t az egész föld kerekságének. Üdvözlöm önt a székesfőváros közönsége nevében, köszönöm a szives fogadtatást, melyben részesítettek és remélem, hogyha lelki közösségnek ez a kapcsolata csak erősödni fog látogatásunkkal és zarándokútunkról az önök támogató rokonérzés ének biztató tudatával tárhetünk vissza otthonunkba. A fogadás végén a zenekar -ha-za-fiass dalokat játszott. /MTl/ — — — noc? £ * *,, _