Napi Hírek, 1928. március/1
1928-03-01 [0174]
F f § P év i s, március 1. , t .Charles Dupuis B francí»a Akadémia^tagja, a francia diplomáciai főíilykola igazgató-helyettese és ismert nevü jogász, a Magyar Távirati Iroda párisi tudósítójának kérdésére az alábbiakat jelentette ki a népszövetségi tanács elnöke intervenciójának jogi szempontjairól: - Ismételten gondos figyelemmel átolvastam a népszövetségi tanács szabályzatának a nyomozási jognak a lefegyverzett országokban fealó* gyakorlására vonatkozó pontjait,^ de semmit sem találtam azokhan,ami j^cgilag igazolhatná akár közvetett, akár közvetlen módon a népszövetség tanácselnöke által a rendes tanácsüléseken kivül hozott bármiféle óvóintézkedéseket. Kétségtelen, hogy a jelen esetben ismételten eme sajnálatos és veszélyes törekvés egyik megnyilvánulása előtt állunk, amely törekvés egy idő óta a tanács kezdeményezéseiben és zlelhet ő és- amely abban áll, hogy a népszövetségi tanács mindenhatóságot akar magának tulajdonítani, ami ellenkezik az egyezségokmány szellemével és szóvegével is« - Nem lehet eléggé felhívnunk a figyelmet azokra a súlyos következoényekre, amelyek e törekvés állandósulásából erednének. Ugyan mint vé^lekedjünk^arról a törvényhozóról, aki saját előnyére megsérti az általa hozott törvényeket? Lehet-e ezek után kivánni és elérni a törvények tiszteletben tartását? Byilvánvaló, hogy egy ilyen eljárás a torvények megvetéséhez és anarchiahoz vezet. De ettől a súlyos elvi kérdéstől-eltekintve Is Cs»ng Lo magatartása a szentgotthárdi ügyben két szempontból tűnik fel előttem sajnálatosnak : Először is, minta, azt ^Pertinax megjegyez te az Echo de Paris február 25 »iki számában, ez a közbe lépés, amelyet ötheti tétlenség és nemtörőd?' •> után hirtelen határoztak el, nem ^alkalmas arra, hogy a népekben a genfi intézmény bölcsesége és politikai érzéke iránt bizalmat keltsen. l-fán^éti X^Lcv Másodszor, mégj_az ügyet nem is jogi szempontból,- amelyből teljesen^rat-nthe tétlen,- hanem csak egyszerű diplomáciai szempontból vesszük vizsgálat alá, akkor is a népszövetségi tanácselnök által a magyar kormányhoz az árverésre kitűzött nap előestéjén intézett azirányu JcxxabÉsJC kérés, hogy az árverést függesszék fel, holott az árverést már hetekkel azelőtt kitűzte a vasútigazgatóság a nemzetközi szállítmányokra vonatkozó egyezség rendelkezéseinek megfelelően, szükségtelen zaklatásnak tűnik fel egy gyönge nemzettel s_zemben, amelynek rovására a népszövetség már egy év óta minden elfogadható ok nélkül felfüggesztette a döntőbiráskodási eljárás alkalmazását . - Valóban, akkor, midőn e^gy országgal szemben megtagadjuk az igazságszolgáltatást egy olyan jelentős ügyben, mint az erdélyi, magyar pptánsok ügye, nem : járhatunk el vele szemben olymódon, mint azt a népszövetség teszi. Ezek után csakugyan nem lehet csodálkozni azon, ha a magyar kormány kifejezést ad rossz véleményének bizonyos eljárást illetően, sem azon, ha a magyar közönség hajlandó azt hinni, hogy az ügy körül felvert egész lárma csak azt a -öélt szolgaija, hogy Genfben a magyarok számára kedvezőtlen légkört teremtsenek az optáns ügyben. Bizonyos lapok szerint a magy&r kormánynak a népszövetségi tanács elnökének felszólítására adott válasza Genfben igen rossz benyomást keltett. Ha ez igaz volna, csak megerősítené azt a feltevést,hogy itt célzstos mesterkedéssel állunk szemben, melynek célja összezavarni a kérdéseket. A magyar kormány válasza teljesen kifogástalan, békülékeny ós formáját illetően is engedékeny volt. /Folytatása következik/
