Napi Hírek, 1928. március/1

1928-03-01 [0174]

§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A képviselőház külügyi bi ­zottsága Fekar.. ' Gyula elnöklésével ma déli 12 órakor folytat­ta február 28-án megkezdett ülését, Az ülésen a konmány részéről gróf Beth­len István miniszterelnök és .<alkq Lajos külügyminiszter jelent meg. G-ratz Gusztáv volt az első szónok, aki a külügyminiszternek a külföldi államok­kal szemben fennálló gazdaságpolitikai helyzetünkről adott tájékoztatásra reflektálva örömmel üdvözli a gazdasági szerződések hálózatának fokozatos •kiépítését. Még vannak ugyan hiányzó láncszemek és itt különösen Neme tor-.* , szaggal és Romániával kiépítendő gazdasági viszonyunkra gondol, de reméli," hogy ennek a pótlására is rövidesen sor kerül. Polemizál azzal a felfogás­sal, mintha a megkötött kereskedelmi szerződések okoznák kereskedelmi mér­legünk megromlását. A szerződések és a kereskedelmi mérleg alakulása között ilyen összefüggés alig igazolható. Egyébként is sokan túlbecsülik a keres­kedelmi mérlegek jelentőségét. Nem egyedül a kereskedelmi mérleg adja meg egy ország gazdasági helyzetének a kepét. Még a fizetési mérleg sem nyuit ennek megítéléséhez feltétlenül döntő adatokat . /^kereskedelmi és fizeté­si mérleg mellett az ország gazdasági mérlegét tartja irányadónak. A gazdasági kérdések fejtegetése után áttért az úgynevezett keleti Locarno vagy a regionalis szerződések jelszava alatt a külföldi saj­tóban, de felelős államférfiak részéről is ismételjen felvetett tervekre. Nem tartja lehetetlennek, hogy pl. a cseh külügyminiszter ilyen irányú nyi­latkozatainak az a tendenciáia, hogy a békésnek^látszó gesztussal Magyaror­szágot ugy tüntesse fel,, .mintha az ujbol,és újból visszautasítaná a baráti kezet. A maga részéről nive a f szomszéd államokhoz való közeledésnek, meg pedig nemcsak gazdasági fkokból. De^ha a túlsó oldalról ennek a közeledésnek a megvalósítását állandóan hol belső politikánkra, hol külpolitikánkra vo­natkozó feltételekhez kötik, ezzel szemben rá kell mutatni arra, hogy mi szivesen látnánk a közeledést, de ezt csak egy megváltozott Csehországgal tartjuk lehetségesnek. Egy olyan Csehországgal } amely nem használ fel min­den aprócseprő incidenst arra, hogy Magyarország ellen hangulatot csinál­jon, amely hajlandó volna hozzájárulni ahhoz, hogy a békeszerződésben fog­lalt igazságtalanságokat orvosollak, amely a kisebbségek védelmére való in­tézkedéseket lelkiismeretesen betartja. Ma azt kell mondanunk, hogy az a szellem, amely a csehszlovák politikát az utolsó években Magyarország/szem­ben vezette, Csehországot teszi alkalmatlanná arra, hogy mi feléje közeled­hessünk. # f /-g 3­1 Jugoszláviával szemben kisebb a súrlódási felület, mint Csehor­szággal szemben, azonban bár. itt bizonyos közös politikai érdekeket meg le­het konstruálni. Jugoszláviában sem láthatjuk a politikai mentalitásnak olyan átformálását, amely lehetővé tenné a kát nemzetnek egymáshoz való ke­mely barátságos közeledését. Bizonyos politikusok részéről ugyan mutatko­zott hajlandóság,^de^ez sem nyilvánult meg kellően. A továbbiakban sajnálatosnak mondotta, hogy Németországgal való viszonyunkban, noha sok érdekközösség van közettünk, nemcsak a világháború, de a békeszerződése^intézkedései hasonló módon súlyosodnak ránk, a baráti viszony mégsem^tud kifejlődni. Tbben nemcsak a sajtó magatartásának, de hi­vatalos kerök állásfoglalásának is része van, amelyek örvendetes kivételek­től eltekintve nem tanúsítanak kellő érzéket Magyarország álláspontja iránt. Végül a román birtokperek ügyében a román kormány ajánlásáról közzétett román jegyzékkel foglalkozott. Amit a román kormány ajánl, az a kiegyezésnek!, még a nevét sem érdemli meg. A legnagyobb cinizmus azt állí­tani, hogy ez komoly egyezségi ajánlat. ' /Folyatása következik./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR v \.-:t

Next

/
Thumbnails
Contents