Napi Hírek, 1928. március/1
1928-03-04 [0174]
- Ezek után röviden ismertetem azt a törekvést,amellyel végleges békét kivánunk teremteni. A béke igazi veszélyei a hadseregek,^a fegyverkezés, mert aki előnyt^ér el ezen a téren, az fel akarja használni ezt az előnyt, aki pedig azt^érzi, hogy ^lemarad, mielőtt lemaradna,^ megpróbálja a szerencsét. Ezért végleges bekét általános lefegyverzés nélkül nem lehet csinálni. Erre azt mondják, hogy általános^lefegyverzés csak akkor lehetséges, ha minden államnak megvan a biztonsága arra, hogy nem támadják hátba? Erre egy általános megegyezés szolgálna olyan irányban, hogy az államok közötti vitás kérdéseket döntő és egyeztető biróságok elé es a népszövetség elé viszik. De itt mindjárt^előáll egy másik kérdés, mi történik akkor, ha egy állam^ezt a megyezést nem tartja be és háborút indit? Eddig e 0 yetértenek a kérdés megoldásiban az államok vezetőférfiai, de itt már két"csoportra oszlanak. Az egyik azt mondja, általános megegyezést kell teremteni az összes államik között olyforman, hogy amennyiben valame lyik állam, nem respektálja azt a rendet.amelyet megállapítottak és háborút akar, ugy a népszövetség olyan retorziókkal élhet vele szemben, amelyek elsősorban gazdasági, pénzügyi, közlekedési és egyéb téren izolálják, végső esetben pedig^mas államok által rendelkezésre bocsátott fegyveres erővel visszaszorítják abba a keretbe,amelyből kilépett . A liiácik cso port att mcnáTTja, hogy ez nem vezet célra. Ilyen általános megegyezést kötni nem lehet, elég'az, ha a két fél bizonyos vitás határok mentén regionális paktumot köt arra ; hogy egymást nem támadja meg s ezt azután több nagyhatalom is garantálja. - Eh azt mondom, hogy egészen más okok azok, amelyek miatt^a leszerelés nem halad előre. A leszerelés nem haladhat előre, mert a győzőállamok biztonsága énen felfegyverzettségükben van és erről ki nem próbált garanciákért nem hajlandók lemondani. A legyőzött államok viszont"olyan garanciális szerződést még ha regionális szerődés is az. amely állandósítaná azokat a határokat,amelyeket magukra nézve igazságtalannak tartanak, nem fogadhatnak el. Ha ezek közül a javaslatok közül bármelyik valóra válna, mit várhatnánk ki ettől? - Az elsőre röviden^megadhatom^a választ. Ha 1921-ben.amikor IV.Károly király másodizben tért"vissza és szomszédaink mozgósítottak, tegyük fel t hogy egyik szomszédunk, például az északi Budapestre bevonult volna, vájjon déli és keleti szomszédunk hajlandó lett volna-e a népszövetség részére csapatokat rendelkezésre bocsátani azért, hogy 3udaoestről a megszállókat eltávolítsa? Vájjon hajlandó lett volna-e erre még Lengyelország vagy Francaiország isr^Ha abban az időben ez a népszövetségi elgondolás lett volna a biztonságunk garanciája akkor egyszerűen lemondhattunk volna biztonsagunkról. - Franciaország es Németország regionális szerződést kötöttek a rajnai határra nézve,amelyben garantálták egymásnak ezt a határt. Németország lemondott Elzasz-Lotharmgiáról, viszont fezzel szemben biztositékot kapott arra, hogy belépvén a népszövetségbe ott egyenlő félként fog szerepelni. " , . /Folytatása következik/
