Napi Hírek, 1928. március/1

1928-03-04 [0174]

- Hasonlóan analizálni kell az ipar és a Kére skedelem helyzetét is. Az iparnál is elsősorban az^organizáció és koncentráció megteremtésével kell a ma 20 /o-os kihasználással dolgozó ^üzemek teljes kihasználására törekedni. Az organizáció és a koncentráció hiánya nagyobb bajokat okozna^, mint azok az elismerem, súlyost közterhek, amelyekenjlaz államháztartás: egyensúlyát felbori tani nem akarjuk, lényegsen ' fh&T] enyhiteni nem tudunk. - Áttérek a kérdések másik csoportjára, a külpolitikára. Mi a helyzet? Magyarország ma nagyobb függési viszonyban van a külpolitikai helyzettől mint volt régen. A nagy osztrák-magyar monarchiának, mint minden nagyhatalomnak sokkal nagyobb ellentálló ereje volt a nemzetközi mozgalmakkal szemben, mint egy olyan kis államnak, mint amilyenek mi vagyunk. Épen ezért kötelességünk, nogy behatóan foglalkozzunk ezekkel a problémákkal; hogy a közvélemény e kérdésekben tájékozott legyen, mert ma nagyobbmértékben függ sorsunk e problémák elintézésétől mint régen. Ma gyakran belpolitikánkban is függünk a külpolitikai helyzettől. Rövid szemlét kivánok adni. Megnézem a nemzetközi barométert, hogy abb '.ól következtetést vonhassak le jövőnkre nézve és ismertetni kívánom a magyar kormány felfo;' gását azokról a nemzetközi problémákról,amelyek állam es állam között és a nemzetközi fórumok előtt megvitatás anyagát képezik,^amelyekkel szemben nem maradhatunk indifferensek. - Március 6-án^ül össze Genfben a népszövetség és többek között fontos magyar problémákkal is foglalkozik: így az erdélyi óptánsok kérdésével és a szentgotthárdi incidenssel. A népszövetségnek ezt az ülésszakát jPrágában ^/ konferencia előz|ejt\ meg,amelyet a néoszövotsé^i kiküldöttek tátfttak a biztonsági kérdésről's amely előkészítője volt annak a tanácskozásnak amely a leszerelésről folyik Genfben, - Mielőtt a csehszlovák külügyminiszter Genfbe utazott volna, fon tos nyilikaoatokat' tett arról a viszonyról,amely az ő orslágea és a mi országunk között áll fenn. Elérkezett tehát az ideje annak, hogy félreérthetet len módon foglalkozzunk ezekkel a kérdésekkel. A nemzet itudni akarja és tudnia kell, hogy hovájezetik azok, akikre vezetését bizta, de szükség van egy pár világos szóra, a külföld felé is, hogy tudják meg, mire számithatnak az általános béke érdekében Magyarországon, de mi az,amivel mindig szemben fogják találni a magyar közvéleményt és a magyar kormányt is. -^A mult évben jelentős változás állott be Magyarország külpolitikai helyzetében. A pénzügyi ós katonai ellenőrzés megszűnte után szerződést kötöttünk Olaszországgal /Hosszantartó viharos taps és éljenzés ? a hallgatóság felállva ünnepli Olaszországot/,amely nemcsak diplomáciai okmány, mely kiemel bennünket izoláltságunkból,_ hanem ennél jóval több: a két nemzet érzületéboly a^mult sok tradíciójából, a gyakran együtt végigharcolt küzdelmek emlékeibél és a jelen közös érdekeiből fakad s amely elválaszthatatlan kapcsot létesített a két nemzet között és együtt járásra utalja őket sek fontos nemzetközi kérdésben. - Ezt a szerződést_tárgyalás előzte meg déli szomszédunkkal,*. / amelynek az voltba célja, hogy bizonyos függő jogi, gazdasági és pénzügyi kérdések elintézése révén gazdasági közeledést keressünk s ha lehet, a vitás jogi kérdésekre nézve döntőbírósági szerződést is kössünk. /Fclyt.köv/