Napi Hírek, 1928. március/1
1928-03-04 [0174]
k majyar gazdasági élet organizációjában van sok hiba,amely hiányossá teszi az egyes gazdasági * ágaknak összemüködését és előidézője srk~ téren annak, hogy a rentabilitás nem kielégitő. Vegyünk egy példát, fgy üzen rantabilitasa attól függ, milyen nagyok a bevételei es ezzel szemben a kiadásai. A mez "' w azdasá_ kiadásai négy csoportba tartoznak, ezek: a munkabérek, a nyersanyagok és ipari cikkek ára, a hitel és a közterhek,Vejig akarok menni a mezőgazdaság kiadási tételein, hogy megvizsgáljuk, vájjon ezen a téren megállapithato-e az, hogy a gazdasági élet organizációi még hiányosak és nem alkalmazkodtak a viszonyokhoz. - Kezdem a hitelen,A gazdának szüksége van hosszú- és rövidlejárati hitelre. A hosszúlejáratú hitel a külföldi pénzpiactól függ, annak szabályozói nem mi: vagyank. Sajnos Magyarország nem rendelkezik olyan tőkék felett, amelyek a mezőgazdaságnak hosszú hitellel való ellátására szükségesek. Ep ezért befolyásunk sincs arra a kamatlábra, vagy csak viszonylagos befolyásunk van, amellyel a külföld nekünk hosszúlejáratú hiteleket nyújt. Másképen áll azonban a rövidlejáratú hitel kérdése^amelyet a belföld fedez, A rövidlejáratú hitel függ^a Nemzeti Bank kamatlábatói és attól a spáciumtól, amely a Nemzeti Bank és azoknak a pénzintézeteknek kamatlába között áll fenn, amelyek továbbadják a központi hitelt a gazdáknak. Meg kell állapifanunk, hogy amikor a békében ez a margó 1-2 % volt, ma 6-8, sőt néha 10 % is. Mi az oka ennek? Hiteéjetünk nem alkalmazkodott még-azokhoz a viszonyokhoz,amelyek Csonkamagyarországon fennállanak. Tul sok a pénzintézetünk, drágán és tul nagy luxussal bonyolítják le üzletüket s kefres'ebb .üzletből kénytelenek súlyos nyereséget húzni. /Helyeslés/ Ezeh változtatni csak ugy"lehet, ha egészsfi^es fúziós mozgalom indul meg, a gyen ge pénzintézetek összefognak, hogy többen egy erősebbet alkossanak,amely nagyabb üzletkörrel birvan, természetesen kisebb rezsivel dolgozik. Szükség lesz egy uj banktörvény megalkotására és arra, hogy a részvényjogot is reformáljuk, ae szükség lesz egy ujabb kamat törvényre is, amely visszaszorít ja azokat a jelenségeket, amelyek nem kedvezőek és a magyar termelés rovására mennek. /Helyeslés és taps/ De segítségül kell jünnünk még a hitel terén a mezőgazdaságnak, finanszírozni kell a földreformot, hogy végre^azok a birtokosck, akik földjük egy részét leadták, • megkapják a kártérítést és e réven gazdaságukban beruházásokat tehessenek. /Helyeslés/ Szükség lesz arra, hogy az flrszágos Központi Hitelszövetkezetet egy szövetkezeti nagy pénzintézetté fejlesszük, ugy amint ez Németországben történt, hogy azok a szövetkezetek, amelyek a magyar gazdatársadalom érdekében^valóban hasznosat teljesítenek, olyan hitelforráshoz jussanak, amely nélkülözésében ma megfelelő tevékenységet kifejteni nem tudnak. - De menjünk tovább. Itt van a kiadások másik csoport ja,amelyekkel a gazda küzd, a nyersanyagok és az ipari cikkek. Minden gazda amiatt panaszkodik, hogy aránytalanul drágák az iparcikkek és nyersanyagok. Ez igy is van. Az ipari ; cikkek ára világpiacom is jobban emelkedett mint a mezőgazdasági termékek ára. De ettől eltekintve a mi speciális viszonyaink figyelembevételével nyilvánvaló volt. hogy az osztrák-magyar monarchia felbomlásával ennek a nagy egységes fogyasztóterületnek a megszűnésével a magyar gazda újból exportálni kénytelen a maga terményeit, amivel szemben Ausztria és Csehország vámokkal védekezik. Idebent viszont az ipar külön védelemben részesülvén, ennek révén az iparcikkek ára " « lényegesen emelkedik. /Fclvt.köv/ ,