Napi Hírek, 1928. február/2

1928-02-17 [0173]

§ Bécs, -február 17. /Magyar Távirati Iroda/ Nagyszámú hallgatóság előtt,melynek soraiban az osztrák közgazdasági élet számos kiválósága vett részt, tartotta meg Szterényi József báró a Niederösterreichische Gewerbeverein helyiségében Közgazdasági megfigyelések cimü előadását. A régi monarchia idejében - mondotta bevezetésül az előadó - voltak akik Magyarország iparpolitikáját a monarchiára nézve veszedelmes tartották, Elégtétellel állapitja meg, hogy azóta változtak a nézetek. Jóval a háború előtt ugyanebben a körben tartott előadása során Ausztria és M

agyarorszag gazdasági együttműködését sürgette.Ezt annak idején sokan nem értette: meg. A régi monarchia gazdasági életének egyik főhibája sok tekintetben az őszinteség '^hiánya volt, amire annak idején rá is mutatott. Mai előadásában hasonló őszinteséggel kivánja M

egyar ország és Ausztria gazdasági viszonyát megvilágítani, mert ha a térképen meg is változtattak a határokat, a gazdaság gravitációit hosszabb időre megváltoztatni nem lehet. Ma már a békeszerződések - e legnagyobb politikai és gazdasági tévedések - szerzői ^sem^tagadják, hogy a legnagyobb hiba a nagy gazdasági terűletek megsemmisítése es csonka területek létrehozása volt, Európa gazdasági sülyedéseben .több szerepe van a békeszerződéseknek mint volt a világháborúnak. Még a legkisebb uj államocskák is önálló és független gazdaságpolitikát akarnak követni, holott ez az általános gazdasági romlásra vezet. A nagy gazdasági területek szétszakítását nyomon követte az egyes államok önálló vámtarifája s a legmesszebbmenő elzárkózás, Európa teljesen hamis gazdasági politikára tért át s ez okozza az általános válságot. A vámtarifáknak a legtöbb államban ugyanis ma már _ nagyobb jelentőseget tulajdonítanak mint magának a gazdasági életnek, "A legkülönösebb a dologban pedig az, hogy minél inkább^demokratizálódik a v&lgg, annál elviselhetetlenebbé alakul a magas védővámok rendszere s annál kevésbbé törődnek a fogyasztással. Mintha csak^a természet^törvényeit erőszakkal meg lehetne változtatni. Mindezek után ma a győzők is épen olyan válságos gazdasági helyzettel küzlodnek mint a legyőzöttek, va^y a világháború semlegesei,mert a gazdasági törvények konzekvensek s hatásaikat épen ugy nem lehet országhatárokkal megállit&ni mint a járványokat. Nem akarja a védővámok rendszerét helyteleníteni, hiszen a szabadkereskedelem ide^e^még nem érkezett el s a termelésnek még védelemre van szüksége. De a védővámoknak nem szabad annyira elfajulni, hogy általános drágulás okozóivá válijanak. Mindenesetre valamennyi gazdasági kérdés között ez a legnehezebb kérdés. Gyakran halljuk a vámkezösségek sürgetését, noha e gondolat a mai viszonyok között még utópia számba mehet. XJ tó pilonnál inkább is, mert bár a bajok megszüntetésére irányuló törekvés során folytonosan a leszerelés és a kötelező döntőbíráskodás elveit emlegetik, a valóságban a katonai., készülődések mellett gazdasági téren is a háború előkészítésére törekednek az egyes államok, Bekeszólamok hangoztatása mellett fegyverkezés folyik, E tények jegyében folyt le a^Nemzetek Szövetségének világgazdasági konferenciája is, Megáliapitották az általános vámcsökkentés szükségességét, a gyakorlatban azonban továbbemelték a vámokot. Ezzel pedig csak sulyosbbitják Európa helyzetét. Az ipari, valamint gazdasági államok egymással versenyezve emelik£f_ vámjaikat még oly termelési ágak terén is, melyeknél erre semmi szükség nincsen. Ennek következménye az általános drágulás, jó ^prohibitiv^ A gazdasági önállóság egy-egy állam részéről olyan elérhetetlen állapot,amelynek eléréséért legfeljebb az Egyesült államok, vagy Anglia kísérletezhetnek. Ami ^gyarország és Ausztria viszonyát illeti, a monarchia keretében az ,indusztriális Ausztria könnyűszerrel elhelyezhette, termékeit Magyarország ónomig' Magyar ország kielégítő piacot talált agrártermékei szamara Ausztriában. /Folytatása következik/