Napi Hírek, 1928. február/2

1928-02-29 [0173]

/A pénzügyi bizottság ülése. Második folytatás./ ""egállapitotta a pénzügyminiszter'ezután, hogy a költségvetést általában megnyugvással fogadták es hogy a bizottság több) tagja - igen helyesen - rámutatott arra",' hogy nem lenét elzárkózni a fejlődés és a ha­ladás elől. A háború előtti és"a mai adóztatás között nincs meg az a túl­élés különbség,- amelyről egyes ellenzéki szónokok beszéltek. Ha a háború előtti utolsó költségvetés bruttó bevételéből indul ki és levonja az üze­mek bevételeit, akkor megállapithatja, hogy a háború előtt is fejenként hetven pengőn felüli összeg esett a lakosságra. A községi adóteher sem öt­ven-hatvan pengő fejenként, hanem csak husz-huszonöt pengő. Rámutatott ar­ra, hogy nálunk még kisebb az adóteher, mint a nyugati államokban, nem ki­fogásolható az adórendszerünk sem, mert a külföldi államoké még komplikál­tarb általában, mint a miénk. A többféle adónemnek megvan az az előnye : hogy a kiegyenlítéseket ezáltal jobban lehet elérni. Szükségesnek tartja az egyenes adóknak kidolgozását ugy, amint az más államokban is történik. Kijelenti, hogy nem áll az, mintha a könyveket az adómegállapi­tásnál nem fogadnák el a hatóságok, de szükséges, nogy csak jól vezetett könyveket lehessen tekintetbe venni. Szükségesn k tartja a közmunkaváltság revízió alá vételét, de ennek előfeltétele az uj útügyi törvény megalkotása. Sándor Pál megállapításával szemben, hogy tudniillik a költség­vetés nem teljes, kijelenti, hogy minden olyan kiadás, amely a költségveé tésbe tartozik, igenis fel van véve " és semmi olyan kiadást nem eszkö­zöl a kormány, amelyhez,a parlamentnek hozzájárulását ki ne kérte volna. A tisztviselői létszám magassága a háború előtti viszonyokra vezethető vissza, amelyeken még rontott a háború elvesztése révén beállott szomorú helyzet. Bár nálunk az ország területének csökkenése miatt a lét­számcsökkentés sokkal nehezebb probléma voltj mint máshol mégis olyan mérvű létszámcsökkentés történt ; amilyent talán egy külföldi állam sem ért el. Szükségesnek tartja a létszámnak további apasztását is, de ezt nem erő szakos utoh,- B-listákkal - hanem a megüresedő állások egy részének be nem töltése utján kívánja elérni. Ha ezzel szemben egyes helyeken mutatkoz nak is a költségvetésben létszámszaporitástk, ezek az illető ágazatok spe­ciális viszonyaira vezethetők vissza; igy a postánál a forgalom óriási emelkedése elkerülhetetlenné teszi a létszámemelést. A telekkönyvvezetők szaporítása a földreformmal kapcsolatos. Ugyanígy, ha iskolákat létesítünk, amint hogy kell létesítenünk, akkor tanítókról is gondokkodnunk kell. A létszámapasztást a kormány elsősorban a közigazgatás és a számvitel egysze­rűsítése utján reméli elérni, s az erre vonatkozó tervezetek nagyjában már készen is vannak. Nem kivan bővebben kitárni a vámkérdésre, minthogy ezzel már Bethlen István gróf miniszterelnök foglalkozott, de rámutat Gaál G&szt#n észrevételei kapcsán arra, hogy a kikészitési eljárás nem más ; mint több munkaalkalom biztosítása az ország számára, amire mindem más állam is tö­rekszik és amit visszafejleszteni hiba volna. kvendkivül fontosnak tartja a földreform financirozását, ehhez azonban előbb meg kell teremteni a szükséges jogi feltételeket és csak az­után lehet a tőket biztosítani. Az ország mai tőkeviszonyai mellett csak a külföldi tőkével tartja a kérdést megoldaatónak. A kérdés megoldásának két szempontból lesz jó hatása] az egyik az, hogy a földbirtok megszabadul a mai súlyos feltételű adósságaitól, a másik az, 'hogy forgótCkéhez jut, amely a termelés fejlesztését célzó invesztíciódat is lehetővé fogja tenni.£FolytAftt

Next

/
Thumbnails
Contents