Napi Hírek, 1928. február/2
1928-02-23 [0173]
Bécs február 2i./ n agyar Távirati Iroda/ A nemzetgyűlés mai ülésén szóba hozták a dáltiroli kérdést. Kolb innsbrucki képviselő interpellációjára válaszolva Seipel szövetsági kancellár említést tett a burgenlandi kérdésről is. A burgenlandi kérdést - mondotta - minél gyakrabban kell megvitatni. Burgenlandi testvéreink nem hallhatják ezt elég gyakran. Épen ezért a szövetsági kancellár ma teljes ünnepélyességgel megismétli, hogy a kormány semmit sem mulaszt el abból, ami a Burgen- • land biztonságara és Ausztriához waló tartozására vonatkozik. Csupán annyit akar mondani, hogy ebben a tekintetben nem szabad olyan érzékenynek lenni, mint amilyen érzékenységet egy másik szomszéd állam mutat Ausztriával szemben. A kancellár ezzel a megjegyzésével Olaszországra célzott. - Minél gyakrabban beszélünk a kérdésről _ . . .... mi magunk - aggodalommal eltelve - nem csupán kis körben, hanem a parlament és a különböző gyűlések nyilvánossága, előtt, annál inkább fog gyöngülni Burgenland lakosainak bizalma Ausztria iránt. § A Magyar Távirati Iroda jelenti: A képviselőház mentelmi bi- 1 zottsága ma délelőtt 12 órakor Hajós Kálmán elnöklete alatt ülést tartott, melyen tárgyalás alá vette a külügji.:bizottsági tárgyalások tekintetében fennálló^titoktartási kötelezettségnek megszegése ügyében teendő intézA kérdés előadójául Rubinek Istvánt választották meg. A tárgyalást holnap délelőtt 12 órakor folytatják. §^A Műemlékek Országos Bizottsága által az Uránia Színházban rendezett előadássorozat ötödik előadásaként Láczay Fritz Oszkár építész, országgyűlési műszaki főigazgató Erdély déli részeinek műemlékeit ismertette. Rávilágított arra az érdekes történelmi összefüggésre, mely II. Endre király leányának, a 4 éves kis Erzsébetnek a thüringiai Wartburgba való kiküldéséből származó kapcsolatból a német lovagrendhek a Barczaságba való letelepítéséhez vezetett. A német lovagrend, melyet ugyan II. Endre'király már másfél évtized után függetlenségi törekvései miatt kénytelen volt az országból kiűzni, vetette meg a keleti végek benépesítésének alapját. Ök építették ott az első várakat. Templomok épitésára a népet a messze földről jött cisztercita szerzetesek tanították, akik a Fogaras-megyei Kercben alapították a ma romokban heverő, valamikor hatalmas apátságot. Brassó városának szép emlékei, különösen a nagyméretű hires fekete témrlom, a nagyszebeni, segesvári, szászsebesi középkori' emlékek ismertetését v/etitett kének nyomán nagy érdeklődéssel hallgatta a nagyszámban megjelent közönség. Igen érdekes részét képezte az előadásnak az erdélyi erődtemplomok és templom-várak bemutatása, melyek ma is élő tanúi annak a sok viszontagságnak és harcnak } melyet a végek királyi népei a külső ellenséggel évszázadokon keresztül vívtak. Szelindek-vára, Törcsvára, nozsnyó-vára és a Fogarasi vár ismertetett szép romjai mind vallják, hogy bár sok véres harc árán, mégis mindenkor a honé maradt e föld.
